Kísérteties gyerekrobotfejet tervezett egy japán kutatócsoport, pszichológiai kísérletekben akarják használni

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Nikola hat alapvető emberi érzelmet képes kifejezni az arcvonásaival: örömet, szomorúságot, félelmet, haragot, meglepetést és undort. Nikola egy robotfej, amit a RIKEN japán biotechnológiai kutatóközpont robotikai kutatócsoportja fejlesztett ki. A Frontiers in Psychology című szaklapban publikált tanulmányuk szerint a robotfejet arra akarják használni, hogy kiválthassák vele azokat az emberi érzelmeket kifejező fényképeket, amelyeket gyakran vetnek be pszichológiai kutatásokban. Nikolának életszerű műbőr borítja az arcát és 29 sűrített levegővel működtetett apró mozgatókar alakítja az arcán kirajzolódó mimikát. A fejét és a szemeit hat apró további szerkezet mozgatja.

A pszichológiai vizsgálatok tudományossága és azok végeredménye nem ritkán kérdőjeleződik meg, legtöbbször a kísérleti körülmények miatt. Ilyen vádakkal még a világ legismertebb pszichológus kutatói is szembesülnek, mint például a stanfordi börtönkísérlettel világhírnévre szert tett Philip Zimbardo vagy az ugyancsak világhírű és paradigmaváltó mályvacukorteszt atyja, Walter Mischel. Azokat a pszichológiai vizsgálatokat, amelyekben emberek érzelmekre adott reakcióit vizsgálják, többnyire élő modellekkel, vagy a róluk készített fényképekkel végzik. A probléma ezzel az, hogy a modellek nem tudják két egymást követő napon vagy két egymást követő kísérleti alany jelenlétében vagy két egymást követő videófelvételnél hajszálpontosan ugyanazt a mimikát reprodukálni, a fényképek pedig nem elég plasztikusak, nem tükrözik megfelelően a háromdimenziós arc vonásait. Emiatt az efféle vizsgálatokat nagyon nehéz standardizálni. Ezért fogtak bele a japán tudósok Nikola elkészítésébe.

A robotarcot mozgató szerkezeteket egy arckifejezéseket kódoló leíró rendszer alapján helyezték el a bőrszerű borítás alatt. A rendszer az emberi arcon pontosan kijelöli azokat az izmokat és izomcsoportokat, valamint azok helyét, amelyek az egyes arckifejezések megformálásában részt vesznek. Annak, hogy a szerkezeteket sűrített levegő mozgatja, az a jelentősége, hogy a parányi mozgatókarok rendkívül halkan mozognak, és ettől könnyebb Nikoláról egy valódi gyerekre és nem egy robotra asszociálni. 

Nikolának van még mit tanulnia mimikábólFotó: Wataru Sato et al. / RIKEN

A robotgyerek mimikájának hitelességét több különböző teszttel próbálták igazolni, ezekből egyelőre az derült ki, hogy a robotarc által tükrözött érzelmeket nem lehetetlen pontosan azonosítani. Legalábbis erre utal, hogy a robot teljesítményét értékelni hivatott kísérleti alanyok közül többen eltalálták a betáplált érzelmet, mint ha csak vaktában tippelgettek volna. Az is kiderült, hogy nem minden érzelmet egyformán könnyű robotarcra programozni. Az undor például különösen fogósnak bizonyult, mert miközben ennél az érzelemnél a valódi emberek orrán is ráncolódik a bőr, Nikola ugyanezt nem tudta reprodukálni. 

A kutatók a tesztrobotot tesztelő vizsgálatok tanulságaival felvértezve tökéletesítgetik tovább Nikolát. Ha sikerül, mint mondták, technológiai tapasztalataikat a későbbiekben a teljes testes társrobotok gyártásában is fel lehet majd használni. Ily módon a tulajdonosaiknak könnyebb lesz majd érzelmileg is kötődni az őket gondozó vagy más célból tartott robotokkal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: