Vakcinák helyett magánszigetet és sztárséfeket vesznek a covidon gazdagodó milliárdosok
Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a pandémia kezdete óta kongatja a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a világjárvány nem egyenlő mértékben sújtja a szegényeket és a gazdagokat, a vakcinák igazságtalan elosztása nem volt más, mint a jéghegy csúcsa. A világ 19 független jótékonysági szervezetét tömörítő, 1942-ben alapított Oxfam idén januárban nyilvánosságra hozott, Inequality Kills című jelentése szerint a covidjárvány eddig eltelt két évében a világ tíz leggazdagabb embere 700 milliárd dollárról 1,5 billió dollárra növelte, vagyis duplázta a vagyonát. Mialatt a világ teljes lakossága 99 százalékának csökkent, a leggazdagabbaknak percenként 15 ezer, naponta 1,3 milliárd dollárral nőtt a bevétele a járvány minden egyes napján.
Ez olyan mértékű gazdagodást jelent, magyarázta az Oxfam ügyvezető igazgatója, hogy ha a világ tíz legtehetősebb embere egyik pillanatról a másikra elveszítené vagyona 99,999 százalékát, akkor is gazdagabb maradna a Föld teljes lakosságának a 99 százalékánál. Vagyonuk egyszeri 99 százalékos megadóztatása elég lenne arra, hogy
- a világ teljes lakosságát ellássák covidvakcinákkal,
- több mint nyolcvan országban gond nélkül finanszírozhatnák a teljes lakosság ellátását szolgáló egészségügyi rendszert
- vagyonukból több mint nyolcvan országban finanszírozni lehetne a nemi alapú elnyomás áldozatainak a védelmét
- majd ha mindezt kifizették, még mindig nyolc milliárd dolláros profittal szállnának ki a pandémiából
Ráadásul a pandémia két éve során a tehetősek vagyona jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint az elmúlt másfél évtizedben valaha. Ez annak köszönhető, hogy a központi bankok által a pénzügyi szektor és az állami gazdaságok megsegítése érdekében hozott döntések rendre a leggazdagabbak zsebét tömték tovább. Csak a Tesla-alapító Elon Musknak 26 milliárdról 294 milliárd dollárra nőtt a vagyona a járvány előttihez képest. Az Oxfam-jelentés szerint „a pandémia világosan megmutatja, hogyan válik a társadalmi egyenlőtlenség a gazdasági elnyomás melegágyává a kapzsiságnak és a politikai döntéseknek köszönhetően”.
Ennek fényében nem is olyan meglepő, hogy a pandémia korántsem csak a covidvakcinák és más antivirális szerek gyártóinak billentette erősen pozitívba a mérlegét az utóbbi két évben. A pandémián gazdagodóknak köszönhetően a luxusszolgáltatások piaca is soha nem látott virágzásnak indult. A The Atlantic összefoglalója szerint a magánrepülőzés például olyan divatos lett az utóbbi két évben, hogy a szegmensben a 2008-as gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszakban sem lehetett a mostanihoz hasonló bevételeket realizálni, pedig az a magánrepülőzés aranykorának számított – mostanáig.
A fő különbség, hogy míg az ezredforduló környékén, akik tehették, a luxus érzéséért és a magánszféra védelmében magánrepülőztek, most ugyanezt a biztonság miatt választják a tehetősek. Márpedig az efféle biztonságért mélyen a zsebbe kell nyúlni: az Amerikán belüli utak akár már 6-7 ezer dollárból is kijöhetnek, de egy transzatlanti repülésért akár 120 ezer dollárt is elkérhetnek a szolgáltatók. A borsos árcédulák ellenére hasonló felívelést tapasztaltak a jachtforgalmazók is, de megnőtt a kereslet a megvásárolható magánszigetek vagy épp a magasan jegyzett séfek nyújtotta magánszolgáltatások iránt is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
