Elon Musk biotechnológiai cége, az agy-számítógép interfészt fejlesztő Neuralink csütörtökön egy blogposztban jelentette be, hogy az elmúlt napok híreinek megfelelően tényleg elpusztult több majom a tesztelési folyamat során, de állatkínzásról szó sem volt.

A Neuralink szerint „minden orvosi eszközt és gyógymódot állatokon kell tesztelni, mielőtt etikusan lehet vizsgálni az emberekre gyakorolt hatását”, így amiatt nem is kell magyarázkodniuk, hogy már több éve makákókon tesztelték a technológiát, amely során az agyba ültetett chip Bluetooth-kapcsolaton keresztül képes kommunikálni a számítógéppel.

Tavaly áprilisban ennek köszönhetően tudták bemutatni azt a videót, amelyben Pager, a hím makákó az agyával, mindenféle kontroller nélkül tudott játszani a Pong nevű videójátékkal. A cég szerint a Neuralink agyba ültetett chipje a majom neuronjaiból származó információkat egy dekóderbe táplálta, amelynek segítségével aztán előre lehetett jósolni, hogy Pager milyen kézmozdulatokra készül, így a dekóder kimeneti jelei anélkül tudták mozgatni a kurzort a képernyőn, hogy a makákó joysticket ragadott volna.

A napokban derült ki, hogy egy, a felelősségteljes orvostudományért harcoló nonprofit szervezet (Physicians Commitee for Responsible Medicine, PCRM) levélben kérte az amerikai agrárminisztériumot, hogy vizsgálja ki a Neuralink bizonyos gyakorlatait, amelyek „az állatjóléti törvény nyilvánvalóan kirívó megsértései az invazív agyi kísérletekben használt majmokkal való bánásmóddal kapcsolatban”. A több mint 700 oldalas levélben a szervezet azt írja, a kísérletek részleteiről megszerzett dokumentumok az „extrém szenvedés mintázatáról” és a „személyzet hanyagságáról” tanúskodnak.

Az állatkísérleteket a Kaliforniai Egyetem davisi kampuszán végezték, amiért a Neuralink 1,4 millió dollárt fizetett az egyetemnek. A PCRM most a bíróságon igyekszik elérni, hogy az Egyetem adja ki a kísérleteket rögzítő képanyagokat. Egy konkrét esetet is említenek: az elektródákat úgy helyezik a makákók agyába, hogy a koponyájuk egy részét eltávolítják, a későbbi folyamatban pedig a BioGlue nevű orvosi ragasztóanyag használatára is sor kerül – ez az anyag okozott olyan rendellenességet az egyik majom agyában, hogy az állatot el kellett altatni.

A Neuralink azt állítja, hogy „minden egyes állat felhasználását alaposan megtervezték és mérlegelték, hogy a tudományos felfedezés és az állatok etikus felhasználása egyensúlyban legyen”. A cég szerint két majmot a fontos szövettani adatok begyűjtése érdekében, míg hat állatot az egyetem állatorvosi személyzetének orvosi tanácsára altattak el. A PCRM szerint ugyanakkor a megszerzett dokumentumokból az derül ki, hogy „a majmok agyát silány kísérletekben megcsonkították, majd hagyták őket szenvedni és elpusztulni”.

Az igazság kiderítése nem lesz egyszerű, ugyanis a Kaliforniai Egyetem azzal utasította vissza a fotók és a videók kiadását, hogy azok nem az intézmény, hanem a Neuralink tulajdonát képezik, amely magáncégként nem esik a kaliforniai közérdekű adatigénylési törvény hatálya alá.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: