„Már nem vagyok a Neuralinknél (néhány hete). Rengeteget tanultam itt, és továbbra is lelkes támogatója maradok a vállalatnak! Előre az új dolgok irányába.”

Ezzel a Twitter-üzenettel tudatta Max Hodak, a Neuralink társalapítója, hogy kiszáll az Elon Muskkal közös vállalkozásukból. A bejegyzésből csak annyi derült ki, hogy már hetekkel ezelőtt távozott a cégtől, de a távozása okairól nem nyilatkozott. A Stat News tavalyi riportjában a vállalat néhány korábbi munkatársa arra panaszkodott, hogy a cégnél kaotikus állapotok uralkodnak, és a kutatók nem kapják meg a projektjeik teljesítéséhez szükséges időt.

Agy-számítógép interfész a tömegeknek

A 2016-ban alapított Neuralinkbe Elon Musk – aki egyben a SpaceX űripari vállalat és a Tesla autógyár vezérigazgatója is – több tízmillió dollárt fektetett be a saját vagyonából. A fremonti székhelyű vállalat magas sávszélességű agy-számítógép interfészeket tervez, amelyekkel összekapcsolhatóvá válik az emberi agy és a számítógép.

Noha nem a Neuralink gyártotta az első agy-számítógép interfészt, az általuk felhasznált technológia kifinomultabbak volt, mint a riválisaiké, így potenciálisan több adattal dolgozhattak. A Neuralink ezenfelül sebészeti robotokat is fejlesztett, amikkel az eszközeik beültethetővé válnak. Ezek az eszközök a hajszál egynegyedénél is vékonyabb kábeleket juttatnak a koponyán belülre, így csatlakoztatják az implantátumokat az agyhoz.

Musk azt állítja, hogy a Neuralinkkel emberfeletti szintű kognitív képességekre tehetünk szert: az interfész segítségével lebénult emberek tanulhatnak meg újra járni, könnyűszerrel irányíthatóvá válnak a robot-művégtagok, és olyan betegségekre is megoldást kínálhat, mint az autizmus vagy a skizofrénia.

A közönség rajong, a szakma fanyalog

A Neuralinket 2020 augusztusában mutatták be a nagyközönségnek; Musk először malacok agyába drótozott készülékekkel demonstrálta a technológia működőképességét. A nagyközönséget lenyűgözték a látottak, de a tudományos közösség szkeptikusan fogadta a prezentációt.

Musknak nincs komoly szakmai múltja az idegkutatás és az orvosieszköz-gyártás terén, de a Neuralink programigazgatója 2019-ben azt nyilatkozta a New York Times-nak, hogy Musk próbál aktívan segíteni a Neuralink fejlesztése során felmerülő műszaki nehézségek elhárításában. Ezzel a hozzáállással viszont nem fogja maga mellé állítani a téma szakértőit. Ahogy a Verge-nek nyilatkozó Nicole Wetsman írta: az emberi agy megjavítása nem mérnöki kérdés; a tudósoknak jóval többet kell megtudniuk az emberi agy működéséről, mielőtt Musk elképzelései valóra válhatnának.

Az MIT Technology Review idegtudományi színháznak nevezte Musk előadását, a neurológia etikai kérdéseivel foglalkozó Anna Wexler pedig az alábbiakat írta a technológiáról egy hónappal ezelőtt:

„A magáncélú idegtudományi fejlesztések új világában a YouTube-on közvetített vállalati bemutatóknak van egy technooptimista hangulata, ami sajátos kijelentéseket enged meg a jövőnkkel kapcsolatban, amire még nincs rálátásunk, de biztosít róla, hogy hamarosan elérkezik. Az erre vonatkozó adataink hiányosak, a világ jobb hellyé tételére vonatkozó retorika pedig elég súlyos.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: