Az EU és különösen Magyarország rendkívüli mértékben függ az orosz gáztól, de van tartalék, ha elzárnák a csapokat

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Oroszország az Európai Unió legnagyobb energiaimportőre: a blokk földgáz-szállítmányainak 40 százaléka, míg nyersolajimportjának közel egyharmada érkezik onnan. Magyarország 2020-ban gázkészletei 95 százalékát szerezte be Oroszországból. Szakértők a megfelelő mennyiségű gáztartalékok miatt azonban nem tartanak attól, hogy Magyarországon gond lehetne a földgázzal való ellátással.

Bár Ukrajna inváziója nem erőforrásokért vívott háborúnak tűnik, számos következménnyel jár a nyersanyagok használatára. Oroszország évek óta hatékonyan vetette be politikai fegyverként az orosz gázt, és fokozatosan növelte dominanciáját  az Európai Unió gázpiacán. Február 22-én Moszkva saját taktikájából kapott ízelítőt, amikor Németország az orosz fenyegetésekre válaszul bejelentette, hogy szünetelteti az Északi-Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetését. Pénteken pedig az EU-tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy szankciókkal sújtják az orosz pénzügyi szektort, valamint az energia- és szállítási iparágakat.

Nem csak az orosz gáztól függ Európa, de attól a legjobban

Európa hagyományosan a széntüzelésre támaszkodott a megfelelő mennyiségű áram és fűtőenergia előállításához, 2004 óta azonban több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia használata, 2020-ra ezzel az unió energiatermelésének 22 százalékát érte el. Ezzel egyidejűleg azonban lecsökkent az atomenergia használata, 1995 óta az EU-ban generált elektromos áram mintegy harmada, mára annak a mennyiségnek csak negyede származik atomerőművekből. 

A német energiapolitikai fordulat, az Energiawende értelmében Angela Merkel kancellár a fukusimai atomerőmű balesete után  bejelentette, hogy az ország összes atomerőművét bezárják. Ez a kormány tervei szerint idén év végéig meg is történhet. Ez erősítette a német földgáz-függőséget, és hasonló tendenciák érzékelhetők szerte Európában. 

Ahogy a fenti ábrán látható, az EU-ban nem Magyarország van a leginkább kitéve az orosz gázimportnak, de az élmezőnybe tartozik. Abban az esetben azonban, ha a nyugati szankciókra válaszul Oroszország a gázcsapok elzárásával válaszolna, Magyarországnak maradnának tartalékai. Rácz András Oroszország-szakértő egy videóban úgy vélte, nagyon furcsa lenne, ha a harcok hatására nem szakadnának meg a földgáz- és kőolajszállítások, azonban Magyarországnak fél évre elegendő stratégiai olajtartaléka van. Rácz a gázfelhasználás szempontjából a stratégiai gáztározókat említette, és hozzátette, szerencsére már kifelé megyünk a télből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett adatok szintén azt mutatják, hogy a magyar tárolókban biztonsággal rendelkezésre áll a téli fűtési szezonban időarányosan még szükséges földgázmennyiség. 

Nem csupán az orosz energiaforrások miatt érezheti a bőrén az európai gazdaság az orosz-ukrán háború hatásait. Oroszország a világ palládiumtermelésének 40 százalékát adja (ezt a gépjárművekben a káros kibocsátást korlátozó katalizátorokhoz használják), és a titánium 30 százalékát, ami az európai légiipar számára nélkülözhetetlen. A franciaországi székhelyű Airbus Oroszországból szerzi be a gyártáshoz szükséges titánium mintegy felét. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: