Közel 400, hajók között titokban lezajló rakománycserét azonosított egy brit kutató által kifejlesztett algoritmus a Kercsi-szorosban. Ilyen szoftverek segíthetnek a szankciókat megkerülő orosz árnyékflotta követésében.
Oroszország erővel bírta rá a világ többi részét a zöld fordulatra. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint még ebben az évtizedben platózik, majd csökkeni kezd a fosszilis energiahordozók iránti igény.
A fosszilis fűtőanyagok helyett Finnország fővárosa egy eléggé valószínűtlen, ám a közelében annál nagyobb mennyiségben előforduló erőforrást aknázna ki, amellyel Helsinki háztartásainak 40 százalékát tudnák fűteni.
Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.
A University College London kutatói abból indultak ki, hogy jelenleg a globális kénellátás több mint 80 százalékát a kőolaj és a földgáz feldolgozása biztosítja.
Oroszország az Európai Unió legnagyobb energiaexportőre: a blokk földgázszállítmányainak 40 százaléka, nyersolajimportjának közel egyharmada érkezik onnan. De mi lesz, ha a háborús helyzet miatt elapadnak az orosz kőolaj- és földgázszállítmányok?
„Kevéssé meglepő kutatási eredmények” rovatunkat hallották.
A kormányok több mint kétszer annyi fosszilis energiahordozó kitermelésére készülnek, mint amennyi ahhoz kellene, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. De a 2 fokos melegedéshez szükséges szintet is 45 százalékkal meghaladják a tervek.
A választásokat megnyert balközép kormánykoalíció nem lerombolná, hanem fejlesztené az ország gazdaságát meghatározó olaj- és gázipart, miközben elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátásokat. A környezetvédő szervezetek szerint ez önellentmondás.
Harminc éve indították az első kártérítési pereket azok a magyarok, akik állításuk szerint Tengizben, a Szovjetunió kazahsztáni földgáz- és kőolajmezőin dolgozva betegedtek meg, sokan közölük munkaképtelenné váltak vagy meghaltak. Mezei Márk új regényének egyik alapmotívuma a végóráit élő Kádár-kor egyik szimbolikus traumája.
A terv veszélyezteti a környék törékeny ökoszisztémáját, Oroszországgal is feszültségeket okozhat, és még az sem biztos, hogy olyan nyereséggel lehet olajat termelni a kiszemelt területeken, mint amire a norvégok számítanak.