Visszafordíthatlan folyamatokra figyelmeztet az IPCC legfrissebb klímajelentése

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Mintegy 3,3-3,6 milliárd ember már most is olyan helyen él, ami az ember által előidézett klímaváltozás hatásai miatt a rendkívül sebezhető kategóriába került. Ha a globális átlaghőmérséklet 1,7 és 1,8 Celsius-fokkal az 1850-es szint fölé emelkedik, a Föld lakosságának felét fenyegetik az emberi életet közvetlenül veszélyeztető tartósabb időszakok – áll többek közt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) sorrendben hatodik, február 28-án hétfőn bemutatott legújabb jelentésében

A 67 ország 270 szerzője által jegyzett jelentés az éghajlatváltozás folyamataival, az emberi társadalmak és a természetes ökoszisztémák sérülékenységével és az erre adható alkalmazkodási megoldásokkal foglalkozik. Az IPCC második munkacsoportja által készített anyagban külön fejezetek elemzik az édesvíz-ellátottság helyzetét, illetve a városokat sújtó klímastressz problémáit, de önálló részt kaptak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari veszélyek, valamint a növekvő egészségügyi kockázatok. 

A Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja által 1988-ban alapított IPCC jelentéstevői tanulmányok tízezreit vizsgálják át, és hat-nyolc évente közzéteszik az ezekből leszűrhető konklúziókat. A több száz oldalas, hivatkozásokban bővelkedő jelentésekből 30-40 oldalas kivonatot is készítenek, amit a klímapolitikáért felelős döntéshozóknak szánnak.

1,5-től 3-ig

„Egyre kisebb az az időablak, amikor cselekedhetünk, hogy az emberiség számára élhető jövőt biztosíthassunk” – mondta Ürge-Vorsatz Diána fizikus-éghajlatkutató, a CEU professzora, az IPCC harmadik munkacsoportjának alelnöke a Másfélfok című klímavédelmi blog hétfői online sajtóbeszélgetésén.

Ahogy egyre többet tudunk a klímaváltozásról, annál nyilvánvalóbb, hogy a csekély mértékű és kis léptékű változások is milyen visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Ürge-Vorsatz szerint a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy „a természet nélkül nem vagyunk képesek alkalmazkodni”.

A jelentés szerint Dél- és Kelet-Közép-Európát a hőség, a vízhiány és ezzel párhuzamosan az árvizek fenyegetik leginkább, durván lecsökkentve a mezőgazdaság termelékenységét. Akár 30-40 nappal is növekedik azon napok száma, amikor 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Ürge-Vorsatz erről elmondta, hogy a népesség harmada már másfél fokos melegedésnél megszenvedi a vízhiányt, de 3 foknál már lehetetlen az alkalmazkodás. Eddig a független hatásokat vizsgálták, pedig a hatás együttes: a szárazság, a villámárvizek, a hőhullámok felerősítik egymás hatását. 

Fotó: PEAN Clotilde

 A klímakatasztrófa következtében elszaporodó kártevők és kórokozók a mezőgazdaságot sújtják, a környezeti paraméterek pedig a városokat és az infrastruktúrát. Mindennek hatására a gazdasági, a társadalmi és a politikai konfliktusok is fokozódnak, figyelmeztet a jelentés.

Természetközeli megoldások

Az IPCC szakértői a csökkenő biológiai sokféleség helyzetére is figyelmeztetnek. 
A legújabb jelentésből kiderül például, hogy a vizsgált fajok 14 százalékát már akkor is nagyon nagy mértékben fenyegeti a kihalás veszélye, ha a globális átlaghőmérséklet 1,5 fokkal emelkedik. A már így is nagyon magas kihalási kockázat várhatóan megduplázódik, ha a felmelegedés 2 Celsius-fok felé halad, és megtízszereződik, ha a felmelegedése eléri a 3 fokot. 

Ürge-Vorsatz szerint a korallzátonyok mellett a hegyek élővilága a legsérülékenyebb. A jelentés szerzői szerint a természetvédelem a kibocsátáscsökkentés mellett azért is az egyik legfontosabb területe a megfelelő klímapolitikának, mert úgy tűnik, hogy a természetközeli megoldások a leghatékonyabbak az árvízvédelemtől a vízgazdálkodáson és az agráriumon át a városok klimatizálásáig. Az IPCC harmadik munkacsoportja áprilisra készül el a klímaváltozás csökkentésének módozatait számba vevő jelentésével.  

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: