Olexij Haran Kijevből: A nyugatnak egész Oroszországot kellene büntetnie, nem csak néhány oligarchát
„Érjék el, hogy az eddiginél sokkal keményebb szankciókat vezessenek be Oroszország ellen, küldjenek fegyvereket és segélyszállítmányokat, fogadják be a menekülteket. Ha az emberek ellátása veszélybe kerül, még az eddiginél is nagyobb katasztrófa fenyegeti az ukrán népet” – mondta Olexij Haran, a Kijev-Mohil Egyetem összehasonlító politikatudományi professzora arra a kérdésre, hogyan segítheti a nyugati tudóstársadalom az Ukrajnában harcban állókat. Haran szerint Ukrajna inváziója megelőzhető lett volna, ha a NATO és a nyugati hatalmak komolyan veszik Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi akcióit. Mint mondta,
„pontosan ugyanaz történt, mint Dél-Oszétiában és a Krím-félszigeten. Az egyik esetben, 2008-ban, a pekingi nyári olimpia alatt támadta meg Grúziát, majd 2014-ben a Szocsiban tartott téli olimpia alatt rohanta le és kebelezte be az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Akkor kellett volna kellően súlyos szankciókat bevetni az agresszor ellen, és ma talán nem kellene Ukrajnának hadban állnia. Most már túl késő, de akkor talán még meg lehetett volna állítani.”
A kérés és a vádak a Közép-európai Egyetemnek az orosz-ukrán háborúval foglalkozó tegnapi informális online beszélgetésén hangzottak el, amelybe Haran professzor élőben kapcsolódott be Kijevből. Elmondta azt is, hogy milyen keményebb szankciók vetnének szerinte véget a két napja indított orosz támadásoknak:
- a teljes orosz népet, egész Oroszországot sújtó gazdasági intézkedéseket és büntetéseket kellene életbe léptetni,
- a SWIFT banki rendszer totális befagyasztásával el kellene vágni teljes Oroszországot a nemzetközi kereskedelemtől,
- el kellene rendelni az Ukrajna feletti légtér teljes védelmét,
- ki kellene toloncolni az orosz vezetőket és a teljes rokonságukat a nyugati országokból,
- el kellene utasítani minden orosz állampolgár vízumkérelmét.
Haran szerint ezekkel az intézkedésekkel rá lehetne kényszeríteni Putyint, hogy visszavonulót fújjon, hiszen nemcsak néhány oligarcha, hanem orosz emberek milliói éreznék a saját bőrükön, milyen hátrányok érik őket elnökük agressziója miatt.
„Keménynek kellene lenni, nem olyannak, mint a fagylalt!”
– kritizálta kétségbeesetten az offenzívára adott nyugati válaszlépéseket Haran.
Helyszíni beszámolója közben Harannak szinte folyamatosan csörgött a telefonja, az egyik hívás után, a rövid ukrán nyelven folytatott párbeszédet követően kétségbeesetten magyarázta, hogy idős édesanyjának volt kénytelen azt hazudni, hogy a lánya, vagyis édesanyja unokája már hívta, tud róla, jól van.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet az orosz megszállók célja a csernobili atomerőmű elfoglalásával, Haran nem tudta a választ, azt viszont feltételezte, hogy Putyin hadseregének Kijev elfoglalása és az ukrán bábállam visszaállítása a célja. Ebben Haran szerint segítséget nyújtott az orosz elnöknek Fehéroroszország kormánya, mert „ha északról nem támadhattak volna, jelentősen csökkent volna az orosz erők fölénye”. Haran úgy véli, hogy ha a nyugati hatalmak nem lépnek fel hatékonyabban, a partvonalról cinikusan szemlélődő Kínát semmi nem fogja megállítani, hogy a saját érdekeltségét hasonlóképpen érvényesítse, ha úgy tartja egyszer jónak.
A nyugat válasza
A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői, a Berlinből jelentkező André Härtel nemzetközi biztonsági szakértő és a Londonból bekapcsolt Marina Vorotnyuk védelmi és biztonságpolitikai szakértő szerint azonban a NATO-nak, a nyugati hatalmaknak, azon belül Németországnak és Nagy-Britanniának nem szabad elhamarkodott lépéseket tenniük. Härtel szerint Putyin elnököt a jelenlegi gazdasági szankciók nem hatják meg különösebben, legfeljebb azt érezné meg, ha teljes Oroszországot elzárnák a lehetőségtől, hogy dollárban és euróban kereskedjen. Csakhogy ez fájdalmas lépés lenne Oroszország nyugati kereskedelmi partnereinek is, hiszen a kőolaj- és gázkereskedelem is a SWIFT rendszeren keresztül zajlik.
Amellett, hogy az érzelmek félretolására biztatott, a német biztonsági szakértő úgy vélte, a gazdasági szankcióknál direktebb támogatásra, például fegyverszállítmányok indítására lehet szükség. Szerinte
„ha Putyin el akarja foglalni Ukrajnát, semmi nem fogja ebben megakadályozni. A németek legnagyobb része, főleg az idősebb korosztály hozzá van szokva, hogy egy kereskedő nemzet tagja. Ezt Ukrajna megtámadása nem tudja keresztülhúzni. Ha Oroszország megtámadna egy uniós közép-európai államot, vélhetően egyik pillanatról a másikra megváltozna a németek vélekedése is. De Putyin sosem merészkedne ilyen messzire.”
Vorotnyuk szetint ugyanakkor a nyugati demokráciák nem állnak nyerésre a pattanásig feszült helyzetben. Annak, hogy Ukrajnának a NATO közvetlen fegyveres segítséget nyújtson, a brit szakértő egyértelműen semmi esélyt nem jósolt, mert, mint mondta, annak apokalipszis lenne a következménye. A Haran által kért légvédelmi intézkedés „nyíltan háborús fenyegetést jelentene, odáig a NATO nem fog elmenni, a Kreml viszont a jelek szerint jóval nagyobb árat hajlandó fizetni az álláspontja képviseléséért, mint azt akár csak néhány nappal ezelőtt a nyugati vezetők el tudták volna képzelni”.
Vorotnyuk egyetértett Härtellel abban, hogy közvetve, de direkt módon kell Ukrajnát segíteni, például fegyverszállítmányokkal, hogy az ukrán védelem fel tudjon készülni egy elhúzódó háborúskodásra. Vorotnyik szerint Putyin nem számított rá, hogy Ukrajna kitart, és ebben a védekező ukránokat Vorotnyik szerint nemcsak az elszántságuk, hanem az a mintegy kétezer tankelhárító rendszer is hatékonyan segíti, amellyel az utóbbi hetekben a nyugati államok ellátták. Ezzel Vorotnyik szerint az ukránok magára hagyatottságának érzését is enyhíteni lehetne.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: