Bealkonyul a hagyományos férfiasságnak?
29 ország lakosságát kérdezte egyebek mellett a feminizmusról az Ipsos legfrissebb nőnapi közvéleménykutatása. Az eredmények szerint a magyarok a világátlaghoz képest kevésbé értenek egyet azzal, hogy „a feminizmus több kárt okoz, mint jót” (20 százalék), vagy hogy „a férfiak vesztettek gazdasági, politikai vagy társadalmi hatalmukból a feminizmus miatt” (14 százalék).
A nemzetközi összehasonlításból kiderül az is, hogy a feminizmus hatását vitató állítások kapcsán az alsó harmadba kerültek a magyarok. A férfiak állítólagos hatalomvesztését csak három ország válaszadói fogadták el kevésbé, ugyanakkor köztük az állítást elutasítók aránya is nagyobb volt, mint Magyarországon (42 százalék), ami globálisan átlagos aránynak számít. Az Ipsos közleménye ebből arra következtet, hogy „a feminizmus hatásait tekintve a magyarok bizonytalanok – inkább hatástalannak tekintik azt”.
Ugyanakkor a világon közel minden negyedik férfi egyetért abban, hogy nemük tagjai vesztettek hatalmukból a feminizmus hatására, és minden harmadik férfi véli úgy, a feminizmus több kárt okoz, mint amennyi hasznot.
A feminizmus megítélésén túl a kutatás a maszkulinitásról alkotott összképet is megpróbálta felmérni. A feminizmus fogalmával szemben az Ipsos legalább azt tisztázta, hogy mit is kell a hagyományos férfiasság címaszava alatt érteni. A maszkulinitás eszményéhez sorolandó a teljesítményelvűség, a kockázatvállalás és az erőszak elfogadása, valamint a gyengeség látszatának kerülése. Ezek alapján a magyarok közel fele (42 százalék) úgy véli, hogy napjainkban veszélyben vannak ezek az attribútumok. Az eredmény jócskán übereli a világátlagot (29 százalék) és csak az 58 százalékos arányt produkáló oroszok gondolkodnak erről borúlátóbban a Földön.
Jellemző, hogy míg a világon csak a nők negyede fogadja el a fenti állítást, addig a férfiak harmada vélekedik így. A „macsizmót” Magyarországon a nők 40, a férfiaknak pedig 43 százaléka érzi veszélyben.
A közvéleménykutatók rákérdezett a nők ellen elkövetett erőszakról kialakult attitűdökre is. Azt, hogy az agressziót az áldozatok magatartása provokálná, az emberek 55 százaléka elutasítja. A magyarok 57 százaléka a világátlag feletti, és csupán minden tizedik magyar gondolja azt, hogy a nők ellen elkövetett erőszakról az áldozatok tehetnének. Ezzel a magyar válaszadók az élmezőnyhöz tartozó Svédország (9 százalék), Kanada (6 százalék) és Hollandia (3 százalék) lakóinak véleményében osztoznak.
Ide tartozik az is, hogy szerencsére a világ felnőtt lakosságának több, mint háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy a nőnek akkor is kötelessége az intim együttlét partnerével, ha nincs hozzá kedve. A magyar válaszadók az átlagosnál nagyobb mértékben, 79 százalékos arányban utasították el ezt az állítást, miközben mindössze a megkérdezettek 5 százaléka gondolta jogosnak a felvetést.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: