Az USA-ban évtizedek óta dívik, Európában csak mostanra terjedt el a felső középosztály kiváltságaként indult, majd társadalmi elvárássá fajult intenzív gyereknevelés, ami elérhetetlen követelményeket állít az alsóbb társadalmi rétegekbe tartozó családok elé.
Az Ipsos legfrissebb, a nemzetközi nőnapra időzített közvéleménykutatása szerint a maszkulin eszményeket Magyarországon a nők 40, a férfiaknak pedig 43 százaléka érzi veszélyben.
Közel hatvan év késéssel került a hazai könyvesboltokba Betty Friedan feminista alapműve, A nőiesség kultusza, amely az 1960-as évek Amerikájában megalapozta a nőjogi mozgalom második hullámát. Ami ellen az éppen száz éve született Friedan még foggal-körömmel harcolt, azt ma a hazai politikusok némelyike elérendő célként igyekszik a nők előtt feltüntetni.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.
Végképp elmúlni látszik a Sunshine Barbie korszaka, a Mattel női példaképekkel rukkolt elő. Köztük az élő legendával, a 99 éves Katherine Johsonnal, aki fekete nő létére futott be fényes karriert a NASA-nál.