Magyarországon a nők nem kapnak a hatalomból, de legalább jut idejük mosogatni

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A 27-ből a a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőségi index szerint, amivel az Európai Unió országai közül egyedül Görögországot előzzük meg. Mivel a nők alig kerülnek a politikai és társadalmi döntéshozatal közelébe, nem véletlen, hogy a nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérték Magyarországon. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta ráadásul nőtt is a különbség: a nőket leginkább a gazdasági döntéshozatali pozíciókból hagyják ki, ezzel pedig sikerült 10 év alatt az utolsó helyre letornáznunk magunkat. Nagy űr tátong a magyar nők és férfiak közötti házimunka megoszlásnál is: míg a nők több mint fele minden nap végez házimunkát, a férfiaknak csupán 13 százaléka nyúl a seprűhöz vagy a mosogatószivacshoz. 

A nemek közötti egyenlőségi index 1 és 100 közötti pontszámmal méri a nők és férfiak közötti különbséget, ahol az 1-es a legrosszabb, míg a 100-as érték azt jelenti, hogy nincsenek a nemek között különbségek. A European Institute for Gender Equality (EIGE) (A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete) által kifejlesztett index 2013 óta kétévente jelenik meg; az idei éves jelentést október 28-án hozták nyilvánosságra. Az index az EU-s országok nemek közötti egyenlőség terén elért előrehaladást méri a munka, az anyagi helyzet, a tudáshoz, oktatáshoz való hozzáférés, a gondozásra és szabadidőre fordítható idő, a hatalomban való részvétel és az egészségügy területén, amiken belül aztán további alterületeken összesen 31 indikátor segítségével elemzik az egyenlőtlenség mértéket. 

A svédek és a dánok vezetnek

Az EU-országok átlaga idén 68 pont, ami azt jelenti elméletben, hogy 32 pontra vagyunk a nők és férfiak közötti teljes egyenlőségtől. Ez az érték gyakorlatilag nem jelent javulást a tavalyi évhez képest, ráadásul a covid-járvány miatt a gazdasági visszaesés a nőknél hosszabban érezteti a hatását (igaz, a férfiaknak meg a várható élettartama csökkent). Ha azt nézzük, hogy ez mindössze 4,9 ponttal magasabb, mint 2010-ben, akkor a jelenlegi ütemben az unió átlagát tekintve közel három nemzedékre lenne szükség ahhoz - Magyarországnak a maga utolsó előtti helyezésével jóval többre -, hogy elérjük a nemek közötti egyenlőséget. A prognózist tovább rontja a világjárvány, ami akár vissza is fordíthatja a 2010 óta elért törékeny eredményeket. 

Az idei nemek közötti egyenlőségi indexet ismét Svédország és Dánia vezeti, őket követi Hollandia, amely Finnországot és Franciaországot megelőzve a harmadik helyre ugrott. A tavalyi jelentés óta Luxemburg, Litvánia és Hollandia javított a legtöbbet. Szlovénia volt az egyetlen ország, ahol romlott az index értéke. A nemek közötti egyenlőségi pontszám 2021-ben a svédek 83,9 pontjától a görögök 52,6 pontjáig terjed, de Magyarország 53,4 pontja is siralmasan alacsony, és csak az utolsó előtti helyre volt elegendő. 

Az idei jelentés témája az egészségügy, ami nem véletlen, hiszen a koronavírus-járvány minden eddiginél jobban felszínre hozta az egészségügy és a nemek közötti egyenlőtlenségek kapcsolatát. A nők mindenhol felülreprezentáltak az egészségügyi ágazatban, ezzel egyrészt nagyobb vírusfertőzésnek voltak kitéve, másrészt a túlterheltség és a betegek szenvedése és halála miatti akut mentális problémákkal is gyakrabban szembesültek munkájuk során, mint a férfiak. 

A nők és férfiak közötti egyenlőség szintje tagállamonként igen változó. Tíz ország az uniós átlag felett van, közülük kilenc ország 70 pontnál magasabb pontszámot ért el az indexen (az uniós átlag 68). Tíz tagállam kapott 60 pontnál kevesebbet a nemek közötti egyenlőség területén, közülük Görögország és Magyarország kullog az utolsó helyen. Míg 2010 óta a legtöbb előrelépés Luxemburgban (+ 11,2 pont), Máltán (+ 10,6 pont), Olaszországban (+ 10,5 pont), Ausztriában (+ 9,3 pont) és Portugáliában (+ 8,5 pont) történt, addig Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban alig történt valami, és a növekedés csupán 1 pont körül alakul.

A férfiak és nők közötti legnagyobb egyenlőtlenségeket a hatalom területén mérték, ott az uniós átlag csak 55 pont, de például az első helyen álló Svédország indexének értéke 84,5 pont. Szemben a magyarokkal, ahol az elmúlt 10 évben nagyot nőtt a férfiak és nők közötti hatalmi szakadék a férfiak javára, így mindössze 22,9 ponttal az utolsó helyen állunk. Uniós átlagban éppen ezen a területen csökkentek a leggyorsabban a különbségek férfiak és nők között, mivel több tagállamban is kifejezetten megnőtt a nők gazdasági és politikai döntéshozatalban való részvétele (2010 óta a uniós átlag 13,1 ponttal emelkedett). 

A hatalomhoz való hozzáférés után a nők és férfiak közötti legnagyobb egyenlőtlenséget a gondozásra és szabadidős tevékenységekre fordítható időnél mérték. Az EU-átlag 64,9 pontja mögött óriási a szórás, az utolsó helyen álló bolgárok 42,7 pontja áll szemben az első helyezett svédek 90,1 pontjával, míg a magyarok 54,3 ponttal a 18. helyen állnak. Uniós átlagban a gyermekes nők körülbelül 91 százaléka naponta legalább egy órát tölt házimunkával, míg a gyermekes férfiak csak 30 százaléka teszi ezt. Míg a dolgozó nők körülbelül napi 2,3 órát, a munkában álló férfiak csak 1,6 órát töltenek házimunkával. Ráadásul a házimunkában való részvételben a nemek közötti különbségek a gyermekes párok körében a legnagyobbak. Nálunk a nők 55,8 százaléka végez házimunkát a férfiak 13,8 százalékával szemben, ami jóval nagyobb szakadékot mutat, mint a gyerekneveléssel vagy idősek, fogyatékosok gondozásával foglalkozók aránya, amit a nők 30,1 százaléka, a férfiak pedig 24,5 százaléka végez naponta. 

A hat terület közül a legjobb eredményt az egészségügy területén érték el a magyarok, ott a legkisebb a szakadék nők és férfiak között, így 86,7 ponttal az összes tagállam között a 15. helyen végeztünk. A magyarok a legnagyobb javulást 2010 óta a tudáshoz, oktatáshoz való hozzáférés területén érték el (2,7 pontos javulással 57,2 pontunk van most), ezzel az Unión belül a 17. helyen állunk.   

A világjárvány idején a mozgás korlátozása és a fokozott elszigeteltség miatt a nők a korábbinál nagyobb mértékben voltak kitéve a párjuk által elkövetett erőszak kockázatának. Bár a járvány alatti időszakból még nincsenek statisztikák, 2018-ban a hivatalos jelentések szerint 14 uniós tagállamban több mint 600 nőt gyilkolt meg partnere vagy családtagja. Magyarországon 2017-ben 13 nőt családtagja, 11 nőt pedig partnere ölt meg.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!


Kapcsolódó cikkek a Qubiten: