Elfoglalta a helyét a kilövőálláson a NASA eddigi legnagyobb és legerősebb rakétája, a hamarosan a Holdra induló SLS

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Magyar idő szerint péntek reggelre a helyére gördült a NASA valaha volt legnagyobb és legerősebb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS), amely a jelenlegi tervek szerint 2025-ben repítheti a Holdig az Orion űrhajót és annak négyfős legénységét. A floridai Kennedy Űrközpontjának 39B indítóállásáig 11 órát utazó monstrumon a következő hetekben végzik el a fellövés főpróbáját.

A valószínűleg április 3-án kezdődő végső tesztfázis során teljesen feltöltik az SLS üzemanyagtartályait szuperhideg folyékony hidrogén és folyékony oxigén hajtóanyaggal, majd egy szimulált indítási visszaszámlálást hajtanak végre, amit néhány másodperccel a rakéta hajtóműveinek beindulása előtt állítanak le.

A 2025-ös Holdra szállást magába foglaló Artemis–3 missziót két esemény előzi meg a következő években. Legkorábban 2022 májusában elindulhat első útjára az Orion űrhajó a Space Launch System (SLS) hordozórakétán, egyelőre legénység nélkül (Artemis–1), majd 2024 májusa környékén már négy űrhajóssal a fedélzetén lövik fel az Oriont (Artemis–2), amely ezúttal már eljut a Hold túlsó oldaláig, de 10 nap űrben töltött idő után hazahozza az űrhajósokat a Földre anélkül, hogy a Holdra léphetnének.

Az SLS és a csúcsára helyezett Orion azon a CT–2 nevű lánctalpas szállítóeszközön utazott az indítóállásig, ami a 40 x 35 méteres nagyságával és közel 10 ezer tonnás súlyával gyakorlatilag egy sci-fiből előrántott szupertanknak felel meg.

Az SLS és rajta az Orion, a CT–2 nevű lánctalpas szállítóeszközön, úton a 39B indítóállás feléFotó: PAUL HENNESSY/Anadolu Agency via AFP

A közel 100 méter magas, az Apollo programban használt Saturn rakéták teljesítményén is túlszárnyaló SLS végső tesztelése után még nagyjából két hetet kell várni, hogy a NASA sikeresnek könyvelhesse el a főpróbát, és indításra késznek minősüljön a hordozórakéta és az űrhajó. Bár a várhatóan május-június környékén induló Artemis–1 nem szállít majd emberi utasokat, az ülésein két, női testű bábu (Zohar és Helga) foglal majd helyet, ami segít a tudósoknak a sugárzási szintek mérésében.

A parancsnoki ülésen pedig a Moonikin Campos névre hallgató férfi bábu kap helyet, amelyre ugyanazt az űrruhát adják majd, amit az Artemis-program űrhajósai viselnek majd, de a tesztrepülés során a sugárzással, gyorsulással és rezgésekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére szolgáló extra érzékelőkkel is felszerelik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: