A NASA kedden jelentette be, hogy változik az Artemis-program menetrendje: a hivatal biztonsági okokra hivatkozva egy évvel elcsúsztatta a program következő három állomását, így a tervezett Holdra szállást is.
Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettesként és a Roszkoszmosz főigazgatójaként is arra kérte a NASA-t, hogy szolgáltasson bizonyítékokat, de az amerikaiak mindig csúnyán lepattintották.
Az adás megszakadt, a holdraszállást rendező ispace még keresi, hogy mi lehetett a baj. Ha sikerült volna, ez lett volna az első magánfinanszírozású szonda, ami eléri a Holdat, de nem sikerült. Még nem lehet tudni, hogy mi történt pontosan, de sejteni azért lehet.
Élőben lehet követni, ahogy az Egyesült Arab Emírségek holdjáróját és a japán űrügynökség robotját hordozó szonda, a Hakuto-R M1 leszáll a Mare Frigoris peremén. A közvetítés magyar idő szerint hatkor indul, a landolás 18:40-kor várható – már ha sikerül.
Miután az amerikai űrügynökség a múlt héten sikeresen útjára indította az emberek szállítására is alkalmas Orion űrhajóját, a NASA-nál már a következő lépcsőfokon törik a fejüket. Két év múlva az Orion már embert is szállíthat, 2030-ra a tervek szerint pedig már lakni is fognak majd a Holdon.
Az Apollo-program eredeti képanyagát mélyfagyasztásban tartja a NASA, de egy brit űrrajongó hozzáférést kapott a fotókhoz és a filmekhez, hogy digitálisan feljavítsa őket. A munkájából 400 oldalas fotókönyv készült.
A hordozórakéta egyik hajtóműve nem reagált megfelelően az üzemanyag feltöltésénél, ráadásul a NASA mérnökei a rakéta hővédelmi rendszerében is hibát fedeztek fel, így legközelebb pénteken próbálkozhatnak a kilövéssel.
11 órába telt, amíg elvontatták a Space Launch System hordozórakéta és az Orion űrhajó együttesét az összeszerelő üzemtől az indítóállásig – a szállítást egy 10 ezer tonnás lánctalpas monstrum végezte. Ha a végső teszt sikerrel jár, az Artemis–1 misszió akár már idén májusban elindulhat a Holdra.
A Space Launch System szupernehéz hordozórakéta és az Orion űrhajó első útját eredetileg 2016-ra tervezte a NASA, de a sorozatos késlekedések után most végre megmutatja magát a világnak a New York-i Szabadság-szobornál is nagyobb monstrum, és elkezdődhet az Artemis-program Hold-misszióit megelőző utolsó tesztfázis.
Jeff Bezos pereskedése, a Trump-éra nagyotmondási kényszere és a világjárvány miatt csúszik az Artemis-űrprogram első emberes Hold-küldetése, így legkorábban 2025-ben lép újra ember a Holdra. Az első tesztrepüléstől viszont már csak három hónapra vagyunk.
Kevés tárgy létezik a világon, ami olyan kitűnően szimbolizálná az ember kalandvágyát, innovatív energiáit, kreativitását és mérhetetlen, javíthatatlan hülyeségét, mint az Omega Speedmaster. Pontosan ma 50 éve, hogy a legendás ikon, az emblematikus legenda a Holdra szállt.
Ötven éve járt először, és eddig utoljára ember a Holdon – vagy legalábbis a NASA ezt akarja elhitetni velünk. Buzz Aldrin a konspirációs teóriák szerint nem is lépett a Holdra, helyette homárt zabált egy Las Vegas-i hotelben. Az oroszok 57 százaléka máig azt gondolja, hogy az amerikaiak Holdra szállása hatalmas kamu volt csupán.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
Az Apollo-küldetések képeit feljavítva és összefoltozva mai szemmel is élvezhető panorámafotókat szerkesztettek a NASA szakértői.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?