Hova tágul a világegyetem? Élhetünk-e a Marson? A Qubit olvasói kérdeztek, a csillagász válaszol
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Az amerikai űrhivatal a február 5-én megnyíló időablakot célozta be, az Artemis-2 misszióban az űrhajósok megkerülik a Holdat, mielőtt az Artemis-3 során ismét ember lépne rá.
A NASA kedden jelentette be, hogy változik az Artemis-program menetrendje: a hivatal biztonsági okokra hivatkozva egy évvel elcsúsztatta a program következő három állomását, így a tervezett Holdra szállást is.
Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettesként és a Roszkoszmosz főigazgatójaként is arra kérte a NASA-t, hogy szolgáltasson bizonyítékokat, de az amerikaiak mindig csúnyán lepattintották.
Az adás megszakadt, a holdraszállást rendező ispace még keresi, hogy mi lehetett a baj. Ha sikerült volna, ez lett volna az első magánfinanszírozású szonda, ami eléri a Holdat, de nem sikerült. Még nem lehet tudni, hogy mi történt pontosan, de sejteni azért lehet.
Élőben lehet követni, ahogy az Egyesült Arab Emírségek holdjáróját és a japán űrügynökség robotját hordozó szonda, a Hakuto-R M1 leszáll a Mare Frigoris peremén. A közvetítés magyar idő szerint hatkor indul, a landolás 18:40-kor várható – már ha sikerül.
Miután az amerikai űrügynökség a múlt héten sikeresen útjára indította az emberek szállítására is alkalmas Orion űrhajóját, a NASA-nál már a következő lépcsőfokon törik a fejüket. Két év múlva az Orion már embert is szállíthat, 2030-ra a tervek szerint pedig már lakni is fognak majd a Holdon.
Az Apollo-program eredeti képanyagát mélyfagyasztásban tartja a NASA, de egy brit űrrajongó hozzáférést kapott a fotókhoz és a filmekhez, hogy digitálisan feljavítsa őket. A munkájából 400 oldalas fotókönyv készült.
A hordozórakéta egyik hajtóműve nem reagált megfelelően az üzemanyag feltöltésénél, ráadásul a NASA mérnökei a rakéta hővédelmi rendszerében is hibát fedeztek fel, így legközelebb pénteken próbálkozhatnak a kilövéssel.
11 órába telt, amíg elvontatták a Space Launch System hordozórakéta és az Orion űrhajó együttesét az összeszerelő üzemtől az indítóállásig – a szállítást egy 10 ezer tonnás lánctalpas monstrum végezte. Ha a végső teszt sikerrel jár, az Artemis–1 misszió akár már idén májusban elindulhat a Holdra.
A Space Launch System szupernehéz hordozórakéta és az Orion űrhajó első útját eredetileg 2016-ra tervezte a NASA, de a sorozatos késlekedések után most végre megmutatja magát a világnak a New York-i Szabadság-szobornál is nagyobb monstrum, és elkezdődhet az Artemis-program Hold-misszióit megelőző utolsó tesztfázis.
Jeff Bezos pereskedése, a Trump-éra nagyotmondási kényszere és a világjárvány miatt csúszik az Artemis-űrprogram első emberes Hold-küldetése, így legkorábban 2025-ben lép újra ember a Holdra. Az első tesztrepüléstől viszont már csak három hónapra vagyunk.
Kevés tárgy létezik a világon, ami olyan kitűnően szimbolizálná az ember kalandvágyát, innovatív energiáit, kreativitását és mérhetetlen, javíthatatlan hülyeségét, mint az Omega Speedmaster. Pontosan ma 50 éve, hogy a legendás ikon, az emblematikus legenda a Holdra szállt.
Ötven éve járt először, és eddig utoljára ember a Holdon – vagy legalábbis a NASA ezt akarja elhitetni velünk. Buzz Aldrin a konspirációs teóriák szerint nem is lépett a Holdra, helyette homárt zabált egy Las Vegas-i hotelben. Az oroszok 57 százaléka máig azt gondolja, hogy az amerikaiak Holdra szállása hatalmas kamu volt csupán.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.