Videóajánló: A brit kémikus, akinek elmélete segíthet az élet eredetének megfejtésében

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Ki?

A 48 éves Leroy Cronin, extravagáns és briliáns brit kémikus, a Glasgow-i Egyetem professzora, aki kutatócsoportjával új gyógyszerek felfedezéséhez használható kémiai számítógépek és mesterséges életformák létrehozásán, a földön kívüli élet keresésére alkalmas módszerek kidolgozásán, valamint az élet eredetének megértésén dolgozik.

Mit?

Cronin azzal a provokatív állítással indít, hogy nem az a fő kérdés, mi történt a Földön 4 milliárd éve az élet keletkezésekor, hanem inkább arra érdemes koncentrálni, hogy az univerzum tele van bolygókkal, amelyek otthont adhatnak az életnek, és meg kell nézni, hogyan lehet ezeken az élet jeleit azonosítani. Ehhez persze nem ártana először definiálnunk az életet, de a kémikus úgy véli, könnyebb azzal a kérdéssel kezdeni, hogyan tudnánk kimutatni azt. Cronin szerint ehhez az evolúcióra kell összpontosítanunk, mivel az hozta létre az életet is, így ha belebotlunk a Marson egy érdekes objektumba vagy molekulába, azt kell megválaszolnunk, hogy evolúcióval jött-e létre.

A kutató előadásában arra is kitér, hogy teljesen hibásnak tartja az élet keletkezésének kutatásában bevett egyik fő megközelítést, ami az első replikátor molekula felderítésével foglalkozik, például az RNS-világ hipotézisen keresztül. Szerinte az RNS-nek semmi köze nem volt az élet létrejöttéhez, amelyben nem a ma létező molekulák játszottak szerepet. Cronin ehelyett azt javasolja, hogy inkább azzal kellene foglalkozni, hogyan állapítható meg egy molekuláról, hogy evolúció hozta létre, mivel komplex molekulák általában nem spontán keletkeznek. Szerinte erre jó példa a taxol, ami biológiai anyagcserefolyamatokkal jön létre, és nem alakulhat ki evolúció nélkül. Cronin szerint így ha erre bukkannánk kimutatható mennyiségben a Földön kívül, akkor tudnánk, hogy valamikor zajlottak evolúciós folyamatok azon az égitesten.

A kémikus ezért egy új, összeszerelési elméletnek (assembly theory) nevezett hipotézist dolgozott ki, ami segíthet egykori vagy mai életre utaló jelek azonosításában más égitesteken. Ez azt írja le, hogy minimum hány fizikai lépés kell egy molekula vagy objektum létrejöttéhez, ami megmutatja azok komplexitását. Minél nagyobb egy molekula összeszerelési száma, annál kisebb az esélye, hogy véletlen folytán, nem evolúciós folyamatok során keletkezett. Cronin a laboratóriumában már teszteli is a hipotézist tömegspektrométerekkel, és egy olyan eljárás kifejlesztésén dolgozik, ami meg tudja határozni a molekulák összeszerelési számát. Az eddig elvégzett kísérletekben különböző molekulák és anyagok vizsgálatával arra jutottak, hogy a magas összeszerelési számúak mind biológiai folyamatokhoz köthetők, azaz evolúció során jöttek létre. A Cronin által elmondottak alapján az összeszerelési elmélet tényleg jól jöhet, ha el kell majd dönteni, mennyire érdekesek azok a szerves molekulák, amelyekbe a Perseverance és Curiosity marsjárók időről időre belefutnak a vörös bolygón.

Hol?

A holland Wilhelm Huck szerves kémikus által szervezett, Late Night Conference elnevezésű online tudományos ismeretterjesztő rendezvényen, 2021 áprilisában.