Szerves molekulákra bukkant a Marson a SHERLOC
Ősi lávafolyásokon gurul a Perseverance marsjáró, és szerves molekulákat talált víz által formált kőzetekben, jelentette be tegnap az amerikai űrügynökség. A felfedezés segít összerakni a Perseverance által vizsgált Jezero-kráter történetét, ami 3,5-4 milliárd éve egy tónak és egy folyó deltatorkolatának adott otthont. Ezek ideális helyszínt jelenthettek a mikrobáknak, már ha az élet valaha kialakult a Marson.
Még szeptemberben írtunk arról, hogy a Perseverance sikeresen megkezdte a marsi kőzetminták begyűjtését egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók Rochette-nek neveztek el. A Rochette-nek különleges jelentőséget adott, hogy a marsjáró robotkarján lévő műszerek sókristályokat azonosítottak benne, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kőzetet hosszú ideig víz formálta.
Az idén februárban landoló Perseverance célja, hogy több milliárd éves mikrobiális életnyomok után kutasson az egyik lehető legideálisabb marsi helyszínen, valamint értékes kőzetminták gyűjtsön, amelyeket 2031-re hozhatnak vissza a Födlre egy amerikai-európai együttműködés keretében. A marsjáró eddig 43 mintatárolójából hatot zárt le, ezekből négy kőzetmintát, egy marsi légköri mintát. egy pedig kontrollanyagot tartalmaz.
A marsjáró legújabb eredményeit az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) New Orleansban tartott kongresszusán közölték a Perseverance-en dolgozó kutatók. Ezek megerősítik, hogy az eddig vizsgált kőzeteket több időszakban víz járta át, de kiderült az is, hogy néhányuk szerves molekulákat is tartalmaz. Sikerült megválaszolni továbbá azt a hónapok óta tisztázatlan kérdést is, hogy üledékes vagy vulkáni kőzetek töltik-e ki a Jezero-kráter aljzatát, azt a területet, ahol landolása óta a Perseverance halad. Ez a marsjáró robotkarján található, kőzetek összetételét meghatározó spektrométernek és mikroszkópos kamerának, a PIXL-nek és az adatokat elemző kutatóknak az érdeme.
„Már aggódtam, hogy sosem fogjuk megtudni a választ. De aztán a PIXL műszer jól megnézte a South Séítah-nak elnevezett régióban található egyik kőzetet, és onnantól egyértelművé vált a helyzet: a lecsiszolt kőzetben lévő kristályok jelentették a kulcsbizonyítékot" - mondta Ken Farely, a Perseverance-küldetés tudományos vezetője.
A PIXL által november 12-én, a Brac nevű kőzeten végzett mérésekben piroxénkristályok által övezett nagy olivinkristályok tűntek fel. Mint Farely elmondta, ez arra utal, hogy a kristályok a láva lehűlése során alakultak ki, ugyanakkor azt még nem lehet tudni pontosan, hogy a láva a felszínen szilárdult-e meg, vagy a felszín alatt, és csak utólag került a felszínre. A felfedezés mindenesetre igazolja, hogy a Jezero aljzatán egy ősi marsi vulkán lávafolyásainak maradványai találhatók. Ha sikeres a marsi minták visszahozatala, az ilyen vulkáni kőzetek földi laboratóriumokban végzett kormeghatározásos vizsgálata feltárja majd a kőzetek pontos korát. Farely hozzátette azt is, hogy a mérések azt mutatják, hogy a Brac kőzetet többször formálta folyékony víz is. Ez a minták földi kormeghatározásával lehetővé teheti a kráterben és az ősi Marson zajló események időbeli sorrendjének rekonstrukcióját.
Szerves anyag a kőzetben
A szintén a Perseverance robotkarján található, ásványok, szerves molekulák és potenciális biomarkerek kimutatására képes ultraibolya lézeres spektrométer, a SHERLOC talán még ennél is fontosabb felfedezést tett: szerves anyagokat azonosított az eddig vizsgált, lecsiszolt kőzetekben, valamint különös módon a nem lecsiszolt kőzeteken lévő porban is. A NASA közleménye nem említi, hogy milyen típusú szerves molekulákról van szó, annyit viszont rögzít, hogy a felfedezés önmagában nem utal egykori élet jelenlétére, hiszen egyszerűbb szerves molekulák számtalan nem biológiai folyamat során is létrejöhetnek, vagy meteoritokon is a Marsra juthatnak.
Luther Beegle, a SHERLOC vezető kutatója szerint bár a bolygó átellenes pontján, a Gale-kráterben mai napig dolgozó Curiosity marsjáró is felfedezett már szerves molekulákat, a Perseverance-en elhelyezett SHERLOC lehetővé teszi a szerves anyagok kőzetekben és a környezetben való térbeli elterjedésének megértését is. Ez a kutató szerint segít feltárni, milyen viszonyok között és hogyan jöttek létre ezek a molekulák. Ennek megválaszolásához Beegle szerint még több vizsgálatra van szükség, de az eddig felfedezett molekulák megmaradásának ténye már önmagában izgalmas. Úgy véli, a minták földi laboratóriumokban való vizsgálata majd feltárhatja, hogy azok összefügghetnek-e bármilyen biológiai folyamattal.
Az ősi lávafolyások és szerves molekulák vizsgálata mellett a Perseverance a felszín alá is betekintett RIMFAX radarja segítségével, ami 10 méter mélyen tárja fel a felszínt alkotó, porból, törmelékből és kőzetekből álló marsi regolitot. A radar most bemutatott méréseit egy ferde kőzetekből álló gerincen gyűjtötte a marsjáró, a Séítah régió közelében. A méréseknek köszönhetően kiderült, hogy a gerincet alkotó kőzetek ugyanabban a dőlésszögben, jóval a felszín alatt is folytatódnak, illetve hogy a Séítah régió kőzetei elhelyezkedésükből adódóan ősibbek lehetnek, mint a környező területen lévők. A felszín alatti mintázatok radaros megfigyelése hasznos kiegészítő információkkal szolgál a környezet geológiájáról, ami pontosabb képet ad a kutatóknak a korábbi marsjárók lehetőségeihez képest.
Nemcsak a Perseverance, hanem a februárban a szondával együtt a bolygóra érkező Ingenuity helikopter is remekel. Az első motoros, irányított, másik bolygón való repülésével történelmet író drón minden várakozást messze túlszárnyalva eddig összességében 30 percnyi, 3,5 kilométernyi repülésen van túl. Az Ingenuity továbbra is jó állapotban van, és a marsjáróval együtt folytatja a Jezero-kráter felderítését.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
