A roma és német közösségek is listát állíthatnának a választáson, de számos oka van, hogy ez nem mindig sikerül

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Magyarországon élő nemzetiségeknek 2011 óta van jogszabályi lehetőségük arra, hogy részt vegyenek az Országgyűlés munkájában, kedvezményes választási kvóta segítségével. Persze kérdés, hogy vajon valódi esélyt jelent-e a nemzetiségek parlamenti képviseletére a 11 éve megszületett törvény. Hiszen matematikai esélye csak a roma és a német közösségeknek van (min. 22–24 ezer szavazat kellett hozzá a két legutóbbi választáson, 2014-ben és 2018-ban), és idáig csak a német kisebbségnek lett teljes jogú parlamenti képviselője.

Ha egy nemzetiségi lista nem éri el a kedvezményes kvótát, akkor a listavezető a parlamentben az adott kisebbség szószólójaként képviselheti a nemzetiségek érdekeit. A 2022-es országgyűlési választások előtt, a roma listaállítás meghiúsulása mellett is mintegy 42 ezer magyarországi választó regisztrált nemzetiségi szavazóként a választásokra. 

A romák mint legnagyobb számú kisebbség lennének képesek arra, hogy jó szervezettség mellett politikai erő legyenek. Számos oka van annak, hogy miért nem tudott létrejönni egy jelentősebb roma párt az eddigi mintegy ötvenből. Az utóbbi évtizedben kétségkívül sok volt köztük a kamupárt is, de a roma közösség sokszínűsége, megosztottsága, az erőforrások hiánya, valamint a többi párt ellenérdekeltsége is oka a roma pártok sikertelenségének.

Milyen esélyei lettek volna idén a teljes jogú roma parlamenti képviseletnek, és miért nem tudtak a romák végül listát állítani 2022-ben? Milyen esélyekkel indul idén a német lista? Mi a jelentősége annak, ha ilyen demográfiailag gyenge, kis közösségeknek is van parlamenti részvétele és képviselete? Melyek az eddigi választások tapasztalatai, hol és mennyien szavaznak a nemzetiségi listákra? Befolyásolhatják-e a nemzetiségi listák az országgyűlési választások kimenetelét, lehetnek-e a nemzetiségek királycsinálók?

Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a Társadalomtudományi Kutatóközpont podcastjének legújabb adása, amelyben Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézetének kutatóprofesszora beszélget Dobos Balázzsal, aki szintén a TK KI kutatója.

A beszélgetésben szó esik még arról is, hogy hogyan viszonyulnak a nemzetiségi választópolgárok ehhez a lehetőséghez, hogy melyik identitásukat választják (a politikait vagy a nemzetiségit), és hogy mennyiben éri meg nemzetiségiként regisztrálni és a nemzetiségi önkormányzatoknak mozgósítania a választásokra.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjének legújabb epizódja elérhető az Anchor, a Spotify vagy az Apple Podcasts felületén is.

Korábbi TK podcastek a Qubiten: