Indul a nagy európai beporzófelmérés

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A beporzó rovarok populációinak drasztikus csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmiszerellátásban. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint a beporzóktól függő gyümölcs- és zöldségtermesztés volumene az elmúlt 50 évben 300 százalékkal emelkedett, ezért is aggasztó a rovarpopulációk rohamos gyérülése. 

Ahogy a drasztikusan szegényedő európai rovarfaunáról korábban megírtuk, a vadon élő növények 80 százaléka rovarbeporzású, és a 70 legfontosabb kultúrnövényből több mint egy tucat nem hozna termést, ha nem lennének ezek az élőlények. Világszerte pedig több mint 150 milliárd euróra becsülik a vad rovarok által nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások értékét évente. A poszméhek által beporzott kultúrnövények közé tartozik a paradicsom és a mustár mellett még a repce is, de a napraforgó jobb minőségű magot, a szamóca pedig nagyobb gyümölcsöt hoz rovarbeporzás esetén. A lucerna és a herefélék keresztbeporzás nélkül egyáltalán nem hoznak magot, ezek egy részét a háziméh nem is tudja hatékonyan porozni, csak a poszméhek. 

Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt az Európai Bizottság kezdeményezésére életre hívott, tudományos konszenzuson alapuló módszertannal operáló SPRING (Strengthening Pollinator Recovery through Indicators and monitoring) program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében

Közönséges boglárkákFotó: Regis Cavignaux/Biosphoto

A projektben részt vevők országonként legfeljebb 24 vizsgálati területen különféle módszereket alkalmaznak a beporzók sokféleségének felmérésére. Például a pillangók megfigyeléséhez hasonlóan az önkéntesek meghatározott útvonalakon térképezik fel a vadméheket és a zengőlegyeket is. A kutatók azt is megvizsgálják, hogy a beporzók diverzitása mennyire hatékonyan mérhető különböző módszerekkel. 

Az ELKH közleménye szerint „a pillangók megfigyelésével kapcsolatos tapasztalatok alapján a projekt szakemberei bíznak abban, hogy – egy kis gyakorlással – az amatőrök is sok lepkefajt meg tudnak különböztetni. Ez azonban bizonyos esetekben nem olyan egyszerű, például csak Magyarországon közel 700 vadméhfajt különböztetünk meg, köztük a poszméheket is. Kevesen tudják ezért magabiztosan azonosítani a fajok nagy részét. Ennek megváltoztatása érdekében a projektcsapat a méhek legalább bizonyos csoportszintű azonosítását segítő online anyagok kiadását és képzések szervezését tervezi. Emellett egy olyan mobilalkalmazás kifejlesztését is célul tűzték ki, amely képfelismeréssel képes legalább néhány rovart faj szerint azonosítani”.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: