A vadon élő méhek hiánya veszélyezteti az egészséges élelmiszerek előállítását

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A beporzó rovarok populációinak drasztikus csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmiszerellátásban – kongatja meg a vészharangot ismét egy átfogó nemzetközi tanulmány, amely a Proceeding of the Royal Society B folyóiratban jelent meg szerdán, július 29-én.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO aktuális statisztikái szerint a beporzóktól függő gyümölcs- és zöldségtermesztés volumene az elmúlt 50 évben 300 százalékkal emelkedett, ezért is aggasztó a rovarpopulációk rohamos gyérülése. Bár az olyan szélbeporzású alapvető élelmiszerforrásokat, mint a rizs, a búza és a kukorica, ez nem érinti, ugyanakkor számos, az egészséges, ásványi anyagokban, vitaminokban és más mikroelemekben gazdag források előállításához nélkülözhetetlen a rovarok. 

Az amerikai, kanadai és svéd ökológusok által jegyzett tanulmány szerint a csak az USA-ban évi több mint 50 milliárd dollár értékűre becsült ökoszisztéma-szolgáltatások javát ráadásul nem a mézelő házi méhek (Apis mellifera), hanem a vadon élő rokonaik, mások mellett a Bombus nemhez sorolt poszméhek végzik. Csakhogy az intenzív mezőgazdálkodás, a kíméletlen vegyszerhasználat ezeket a fajokat sem kíméli, az Egyesült Államokban például az elmúlt évtizedekben az észak-amerikai rozsdás poszméh (Bombus affinis) állományának 87 százaléka eltűnt, állítják a kutatók. 

A kipusztulás szélére sodort Bombus affinis egyik példányaFotó: Wikipédia

Az USA 13 államának mezőgazdasági területein végzett terepi vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutattak ki a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között – egyebek mellett a mandula, az alma, a fekete áfonya és a cseresznye ültetvényekben, de szántóföldi kultúrákban is.

A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a beporzók védelme létkérdés, máskülönben nem tartható fent a teljes értékű élelmiszerellátás.

Ahogy a drasztikusan szegényedő európai rovarfaunáról korábban megírtuk, a vadon élő növények 80 százaléka rovarbeporzású, és a 70 legfontosabb kultúrnövényből több mint egy tucat nem hozna termést, ha nem lennének ezek az élőlények. Világszerte pedig több mint 150 milliárd euróra becsülik a vad rovarok által nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások értékét évente.  A poszméhek által beporzott kultúrnövények közé tartozik a paradicsom és a mustár mellett még a repce is, de a napraforgó jobb minőségű magot, a szamóca pedig nagyobb gyümölcsöt hoz rovarbeporzás esetén. A lucerna és a herefélék keresztbeporzás nélkül egyáltalán nem hoznak magot, ezek egy részét a háziméh nem is tudja hatékonyan porozni, csak a poszméhek. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: