Az elszabadult euróárfolyam és az esedékes parlamenti választások előtt felizzott euróvita adják a mai beszélgetés apropóját. Vajon miért használ több ország közös pénzt, és mitől lesz sikeres egy valutaövezet? Működhet-e hosszú távon monetáris unió politikai unió nélkül is? Mire tanít az USA mint valutaövezet példája? Milyen a húszéves eurózóna mérlege, jól vagy rosszul kezelte a zóna a válságokat? Igaza lehet-e Matolcsy Györgynek és az MNB-s közgazdászoknak abban, hogy az elmúlt 12 év gazdasági sikereit jórészt a forintnak köszönhetjük? Egyáltalán mekkorák is ezek a sikerek, hogyan szerepeltünk a régiós növekedési versenyben? Valóban csodafegyver a forintleértékelés? Mi dolga a jegybanknak a versenyképességgel és a növekedéssel? Matolcsy György egy tavaly nyári cikke szerint beragadtunk a közepes jövedelem csapdájába, de mi is ez a csapda, és hogyan szabaduljunk ki belőle? Friss hírek szerint 2023-ban végleg bezárhatnak a jegybanki alapítványok, mi a monetáris és mi az intézményi tanulsága ennek a történetnek? És persze: csatlakozzunk-e az eurózónához, milyen távol vagyunk tőle, és erős vagy gyenge forinttal lépjünk-e be?

Idén indult, a közgazdaság, a piac és a kapitalizmus problémáival foglalkozó podcastsorozatunk második epizódjában Kónya István, a Közgazdaságtudományi Intézet (KRTK KTI) tudományos tanácsadója, a Corvinus Egyetem tanára és két állandó szerzőnk, Prinz Dániel, a londoni Institute for Fiscal Studies kutatója és Zsoldos István adattudós, a MOL ex-vezető közgazdásza beszélgetnek a magyar euróról és bevezétésének esélyéről. A moderátor Kövesvári Krisztián.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban az inflációról beszélgettünk Tardos Gergellyel, az OTP Elemzési Központjának igazgatójával.

Az adást zoomon rögzítettük, elnézést kérünk a hanghibákért.

Hallgass bele ezekbe is: