Nem csak pusztítani, teremteni is tudnak a szupernehéz fekete lyukak
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Január elején sikerrel pályára állt, és kihajtogatta magát a James Webb űrtávcső (JWST). A bonyolult műveletsor végül gond nélkül lezajlott, meghálálva a befektetett végtelen mennyiségű tesztet és feledtetve a rengeteg csúszást. De vajon meddig tud majd dolgozni, mit lehet rajta cserélni, és hogyan lehet megtankolni? Egy új megfigyelés szerint a szupernehéz fekete lyukaktól induló anyagcsóvák egész galaxisokban képesek lehetnek beindítani a csillagok keletkezését. De miként lesz egyáltalán egy fekete lyuknak csóvája? Kozmológiai gyorstalpaló a Nagy Bummtól a Nagy Reccsig: hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét, és hogyan a végét? Miért nagy szám, hogy a Marson két marsjáró is talált szerves molekulákat? Hányféle nem biológiai magyarázatunk lehet erre? Azt már tudjuk, hogy a Földre kisbolygók hozták a vizet, vajon segíthettek az élet elindításában is?
Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Az első adásban azt vizsgáltuk, vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot, a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe, a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz bolygó, a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét, az ötödikben hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső.
Hallgass bele ezekbe is:
Az építészeti értékek megőrzése nem arról szól, hogy kinek mi tetszik
Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Karácsonykor indul útjára az exobolygókat és a sötét anyagot kutató űrtávcső, a James Webb
Az új távcső a Hubble-lel ellentétben nem Föld körüli pályán kering majd, hanem bolygónktól mintegy 1,5 millió kilométerre. Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Miért ír a járványokról könyvet egy evolúcióbiológus?
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Kapcsolódó cikkek