Január elején sikerrel pályára állt, és kihajtogatta magát a James Webb űrtávcső (JWST). A bonyolult műveletsor végül gond nélkül lezajlott, meghálálva a befektetett végtelen mennyiségű tesztet és feledtetve a rengeteg csúszást. De vajon meddig tud majd dolgozni, mit lehet rajta cserélni, és hogyan lehet megtankolni? Egy új megfigyelés szerint a szupernehéz fekete lyukaktól induló anyagcsóvák egész galaxisokban képesek lehetnek beindítani a csillagok keletkezését. De miként lesz egyáltalán egy fekete lyuknak csóvája? Kozmológiai gyorstalpaló a Nagy Bummtól a Nagy Reccsig: hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét, és hogyan a végét? Miért nagy szám, hogy a Marson két marsjáró is talált szerves molekulákat? Hányféle nem biológiai magyarázatunk lehet erre? Azt már tudjuk, hogy a Földre kisbolygók hozták a vizet, vajon segíthettek az élet elindításában is?

Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot, a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe, a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz bolygó, a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét, az ötödikben hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső.

Hallgass bele ezekbe is:

link Forrás

link Forrás

link Forrás