Ha a saját meggyőződésednek ellentmondó médiatartalmat fogyasztasz, egy hónap alatt megváltozhatnak a politikai nézeteid

2022.04.04. · tudomány

A saját politikai beállítottságuknak ellentmondó híreket és kommentárokat bemutató tartalmak mérhetően megváltoztatják még a legelkötelezettebb médiafogyasztók véleményét is. Ez különösen akkor igaz, ha a kitettség hosszabb ideig fennáll; az eltérő beállítottságú sajtótermékek fogyasztása néhány hét alatt nem változtatja meg a pártpreferenciát. Ezek a tanulságok vonhatók le Tóka Gábor, a CEU kutató-professzora, a Vox Populi választási kalauz szerkesztője szerint abból a vasárnap megjelent preprint, vagyis független szakértők által még nem ellenőrzött amerikai kutatásból, amely azt vizsgálta, hogyan változtatja meg a tényeken alapuló nézeteket, attitűdöket, az egyes kérdések fontosságának rangsorolását és általában véve a politikai nézeteket, ha az erősen republikánus Fox News nézőinek egy csoportja megszokott csatornája helyett egy hónapon keresztül a CNN-t nézi.

David Broockman, a Berkeley Egyetem politikai magatartást kutató adjunktusa és Joshua Kalla, a Yale Egyetem politikatudományokkal foglalkozó adjunktusa április 3-án tette közzé a kísérletről szóló tanulmányt, amelyben 2020 szeptemberében, vagyis az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában 763 mélyen konzervatív, republikánus szavazó 40 százalékát arra kérték, hogy hetente maximum 7 órányi terjedelemben, óránként 15 dolláros díjazás fejében a Fox News helyett inkább a mérsékelten a demokraták felé hajló CNN-t nézzék, míg a fennmaradó 60 százalék kontrollcsoportként működött. Azt, hogy valóban nézték-e a résztvevők a csatornát, különféle kvízekkel ellenőrizték. A kísérlet elején, közepén és végén 763 résztvevőből 744-en töltötték ki a kutatók kérdőíveit, amelyek politikai nézeteikre, hiedelmeikre és attitűdjeikre kérdeztek rá.

Több CNN, kevesebb Trump

Ebben az időszakban a kutatók szerint a CNN leginkább a koronavírus-járvánnyal és a rasszizmussal foglalkozott, illetve azzal, hogy Donald Trump akkori elnök mennyire elégtelenül kezeli ezeket a problémákat. Ezzel szemben a Fox News az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő radikális mozgalom, a Black Lives Matter tüntetésein tapasztalt erőszakot mutatta be, és azt, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt és a demokraták támogatják a tüntetéseket. Eközben a csatorna bagatellizálta a világjárvány súlyosságát.

Amikor a kutatók a Fox News nézőivel átkapcsoltattak a CNN-re, már négy hét után is érzékelhető változás állt be bizonyos nézeteikben: például elkezdtek többet foglalkozni a coviddal, az aktuális eseményekről más információkat gyűjtöttek be, elfogadóbbak lettek a levélszavazatokkal (amiket a republikánusok és Trump az elnökválasztás előtt és utána is kifogásolt, mondván, hogy lesznek köztük elcsalt szavazatok), és negatívabb lett a véleményük Trumpról és a republikánus pártról.

Öt százalékponttal nőtt annak a valószínűsége, hogy a kísérlet résztvevői elhiggyék, létezik a hosszú covid, és hat százalékponttal azé, hogy azt gondolják, számos külföldi ország jobban kezeli a járványt, mint az Egyesült Államok. Ugyanakkor 10 százalékponttal csökkent azok száma, akik elhitték, hogy Joe Biden támogatói örültek, amikor rendőrtiszteket lőttek le, és 11 százalékponttal zuhant azok száma, akik szerint fontosabb, hogy az elnök az erőszakos tüntetőkkel foglalkozzon, mint a koronavírussal.

photo_camera
Forrás: David Broockman, Joshua Kalla: The manifold effects of partisan media on viewers’ beliefs and attitudes: A field experiment with Fox News viewers

Érdekesség, hogy akik elkezdték intenzíven nézni a CNN-t, azok a Fox News-zal szemben is kritikusabbak lettek: a kutatók 5 százalékos csökkenést tapasztaltak a kontrollcsoport és a CNN-t nézők között, amikor azt vizsgálták, igennel válaszolnának-e arra a kérdésre, hogy „Ha Donald Trump valami rosszat tenne, beszélne róla a Fox News?”.

Az eredmények Broockmant és Kallát is meglepték, mivel a kísérletben résztvevők alapjáraton meggyőződéses Trump-szavazó republikánusok voltak, akik erős elfogultsággal viseltettek a Fox News iránt, és nagyon utálták a CNN-t. „Ennek ellenére úgy, hogy fizettek nekik azért, hogy a CNN-t nézzék, mégis megváltoztak a hiedelmeik és a véleményük” – írta Kalla egy Twitter-bejegyzésben. Ezzel együtt a kísérlet mindössze négy hétig tartott, és további hosszabb és rövidebb távú kutatásokra, valamint a kísérlet fordított irányú (CNN-nézők Fox Newsra kapcsoltatása) lenne szükség ahhoz, hogy tudományosan megalapozottabb eredményekről lehessen beszélni.

Nagyon is számít, mi megy a tévében

Ahogy azt Matthew Yglesias, a Vox társalapítója a kutatásról írt véleménycikkében leírja, épp a Fox News volt az a televíziós csatorna, ami az 1990-es években végérvényesen megváltoztatta az Egyesült Államok médiaterét: az addig kiegyensúlyozottságra, objektivitásra törekvő televíziós hírvilágot politikai csatatérré változtatta, és teljesen polarizálta a közönséget (a Vox egy másik cikkében egyenesen propagandagépezetnek nevezi a Fox Newst). Yglesias emlékeztet rá: nem ez az első alkalom, hogy kutatók igyekeznek felmérni, milyen hatással van a Fox News a választók gondolkodására. 15 évvel ezelőtt közgazdászok mutatták meg, hogy a tévécsatornának való kitettség mérhető hatással van a választásokra. A kutatók azokat a piacokat hasonlították össze, ahol a Fox News elérhető volt azokkal, ahol nem. Eredményeik szerint az 1996-os választásokhoz képest a 2000-es választásokon a Fox News jelenléte 0,4-0,7 százalékpontos republikánus szavazattöbbletet eredményezett. És bár ez határozottan csekély hatásnak tűnik, ahhoz elegendő volt, hogy George W. Bush irányába tolja el a hajszálon függő eredményeket.

Sokan azonban úgy gondolják, hogy a Fox News olyan buborékot teremtett, hogy csak a meggyőződéses konzervatívok kapcsolnának például a Magyarországot is megjárt Fox-műsorvezető, Tucker Carlson műsoraira. Akkor nem mindegy, hogy mit mondanak? Az általános felfogás szerint lehetetlen, hogy bárkinek is megváltoztassák a véleményét, hiszen senki nem véletlenül téved oda. Broockman és Kalla tanulmánya viszont ennek pont az ellenkezőjét mutatja meg azzal, hogy részletesen feltárja, milyen hatással van nézőire a Fox News, és hogy ezt a hatást milyen rövid idő alatt meg lehet változtatni, még erősen elkötelezett nézők esetében is.

Emellett fontos eredmény, hogy a CNN-re kapcsoló trumpisták szkeptikusabbak lettek magával a Fox News-zal, és főleg azzal szemben, hogy a csatorna egyáltalán lehozna-e olyan történetet, ami nem vet jó fényt Trumpra, még akkor sem, ha igaz lenne. Yglesias szerint a politikai befolyásolás ezen módszere, amikor egy pártos médium egyszerűen nem vesz tudomást azokról a sztorikról, amelyek kényelmetlenek neki, hatalmas kihívást jelenthet a demokratikus elszámoltathatóság követelményére nézve, sőt úgy véli, hogy az amerikai médiatérben ez a gyakorlat nem is szimmetrikus: az inkább liberális irányba húzó médiumok például általában beszámolnak a koronavírus okozta halálesetekről vagy az infláció növekedéséről, szemben a konzervatív beállítottságúakkal. Bár Yglesias szerint a demokraták persze nem fizethetik le a Fox News nézőit, hogy váltsanak csatornát, az biztos, hogy mindenkihez el lehet érni. Broockman és Kalla kutatása rámutat, hogy az információfolyam igenis számít, és a médiának minden alkalmat meg kell ragadnia arra, hogy bemutassa a mások által az elhallgatott tényeket és érveket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás