Ha négy hétre leteszed a Facebookot, kevésbé leszel szélsőséges, és egy kicsit jobban érzed magad

Az utóbbi években egyre többen aggódnak a közösségi oldalak negatív hatásai miatt. Közgazdászok egy kísérletben megvizsgálták, mennyire hajlandóak letenni a Facebookot a felhasználók, és hogyan érzik magukat utána. Kiderült: akik abbahagyják a facebookozást, kevesebbet tudnak a politikáról, kevésbé szélsőségesek, több időt töltenek offline és a családjukkal, de összességében nem értékelik sokkal boldogabbnak magukat.

Az elmúlt évben kiderült, hogy a Facebook erősíti a gyűlölködést, képtelen megküzdeni az álhírek terjedésével népirtásokat segit elő, és még a cég szerint is árthat a mentális egészségünknek. Nem meglepő, hogy egyre többen hagyják ott a „népszerű közösségi oldalt”, és ők arról számolnak be, hogy bár keményen kellett dolgozniuk, hogy ne maradjanak le semmiről, összeségében felszabadító élményként élték meg a kiszállást. 

Illusztráció: Qubit

De hogy az önként leszokók számára mit jelentett a Facebook-mentesség, nem feltétlenül mond sokat azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha egyszer csak neked kéne szembesülnöd azzal, hogy aranyos sünis videók nélkül is van élet, a Qubitnek van saját honlapja, és nem biztos, hogy akarod tudni, hogy az a srác, akiről nem is tudod, honnan ismered, megházasodott és a Seychelles-szigeteken a naplementében pezsgőzik, amikor te még mindig szingli vagy, és legfeljebb a Balatonról instázol. Ahhoz, hogy erről többet tudjunk, bizony olyan kísérletre van szükség, ahol véletlenszerűen kell embereknek kiszállniuk a Facebookból.

Hunt Allcott (New York University), Luca Braghieri (Stanford), Sarah Eichmeyer (Stanford) és Matt Gentzkow (Stanford)  most megjelent műhelytanulmánya egy ilyen kísérletről szól. A szerzők 2844 Facebook-felhasználótól kérdezték meg, hogy mennyi pénzt kérnének azért, hogy négy hétre lejöjjenek a közösségi oldalról. Átlagosan 180 dollárt kértek. Azokat, akik elég olcsón (kevesebb mint 102 dollárért) hajlandóak voltak lejönni, véletlenszerűen vagy kifizették, vagy nem, miközben a résztvevők profilján követték, hogy nem csalnak-e. 

Közben megnézték, milyen hatása volt a Facebook-mentes életmódnak egy rakás dologra, például az online és offline kapcsolatokra vagy éppen a hírfogyasztásra. De ennél is részletesebb munkát végeztek: kíváncsiak voltak a hírek ismeretére, a szavazási hajlandóságra,  a polarizációra és hogy végül boldogabbak lettek-e az emberek.

Elzár a politikától, de nem csökkenti a választási hajlandóságot

Azok, akiket véletlenszerűen rávettek arra, hogy ne facebookozzanak, naponta átlagosan 60 percet kaptak vissza az életükből, mert nem csak nem facebookoztak, de más online tevékenységekkel is kevesebb időt töltöttek. Helyette többet tévéztek, és több időt töltöttek a családjukkal és a barátaikkal. Viszont 15 százalékkal kevesebb időt töltöttek hírekkel, de ezen túl nem változtak az online és offline hírfogyasztási szokásaik, ami azért érdekes, mert azzal is szokták a Facebookot vádolni, hogy a minőségi sajtó olvasásától veszi el az időt.

Grafika: Tóth Róbert Jónás / qubit.hu

Akik lejöttek a közösségi hálóról, jóval kevésbé követték a híreket és a politikát, és kevésbé voltak naprakészek, de nem csökkent a választási hajlandóságuk (a kísérlet a 2018-as kongresszusi választások idején folyt). Viszont kevésbé jutottak szélsőséges hírekhez, és kevésbé voltak szélsőségesek a politikai nézeteik, bár nem gondolkodtak kevésbé negatívan a másik politikai oldallal kapcsolatban. (Matt Gentzkow és egy másik közgazdász, a Brown University-n kutató Jesse Shapiro már régóta foglalkoznak a média polarizáltságának okaival, az online és az offline média összehasonlításával és következményeivel.) 

De boldogabbak lettek az emberek? Igen, egy kicsit. De a kutatók által kísérleti úton megállapított (véletlenszerű volt, hogy ki nem facebookozott) ok-okozati hatás sokkal kisebb volt, mint a korábban talált korreláció a Facebook-használat és a boldogság között. Általában is igaz, hogy érdemes óvatosan kezelni azokat a kutatásokat, amelyek korrelációkat mérnek, és nem összekeverni őket az ok-okozati összefüggésekkel. 

Viszont akik négy hétig nem facebookoztak, a kísérlet végén azt mondták, hogy a jövőben is kevesebbet időt töltenek majd az oldalon. És igazat mondtak: néhány héttel később még mindig átlagosan 12 percet (23 százalékkal) kevesebbet töltöttek az oldalon, sőt nagyobb eséllyel kattintottak olyan emailekre, amelyekben a leszokást reklámozták, és nagyobb eséllyel törölték az alkalmazást a telefonjukról. Nagy többségük úgy értékelte, hogy jót tett nekik az egy hónapos szünet, de nagyobb eséllyel érezték úgy, hogy hiányozna az embereknek a közösségi háló, ha kiszállnának, és általában is jobban átgondolták a Facebook pozitív és negatív hatásait. 

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lifttel a Holdra?

Az amerikai NASA 2050-re ígéri az űrliftet, amin évtizedek óta dolgozik a japán és a kínai űrügynökséggel karöltve. Mindeközben két egyetemista alternatív verziója, amely a Holdról indulna, tényleg majdnem a Földig szállítaná a liftezőket.