A politikai szorongás, aminek Magyarországon egyre több jele tapasztalható, a legfrissebb kutatások szerint krónikus stresszforrás, amely különbözik az olyan pszichológiai állapotoktól, mint az általános szorongás, és egyedülálló hatással van az érzelmi jólétünkre és a társadalmi kohézióra.
„Az élet nem mehetett abban a kerékvágásban, ahogy addig, hiszen egyszerűen becsapták az embereket” – mondja Gordon István Lengyelország-szakértő a Qubit legújabb podcastjában arról, hogy a Tusk-kormány egyik napról a másikra menesztette a lengyel köztévé és közrádió felső vezetését.
A populista jobboldali Jog és Igazságosság nyolcéves kormányzása idején propagandagyárrá züllesztette a lengyel közmédiát. Milyen lépések vezettek a fordulathoz, miután 2023. október 15-én a Donald Tusk vezette kormánykoalíció átvette a hatalmat?
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) egyik első intézkedése volt nyolc éves kormányzása kezdetén a közmédia teljes átalakítása és kontrollálása. Mit lehet tenni a propagandistákkal a kormányváltás után? Mit tanulhatunk Magyarországon a lengyelektől?
A generatív mesterséges intelligencia fenekestül forgathatja fel a kreatív szakmák képviselőinek életét. De vajon hogyan vélekednek erről maguk az érintettek, a szövegírók, az újságírók és a copywriterek, és miért bírnak ezek a jövőképek meghatározó jelentőséggel?
A hazai média a rendszerváltástól kezdve kifejezetten negatív képet festett a vállalkozókról, azóta viszont sokat változott a helyzet. Virágh Enikő és Szepesi Balázs kutatása a 2015-től 2019-ig terjedő időszak jellemző figuráit vizsgálja a hobbivállalkozóktól a népmesehősökig.
Az az elvárás, hogy a média minden körülmények között legyen hiteles, praktikusan teljesíthetetlen. Ez pedig már nem a média hibája, hanem a közönségé, amelynek várakozásai nincsenek összhangban a lehetőségekkel.
A rádió egy klasszikus zongoradarabbal töltötte ki a 15 perces nagypénteki hírblokkot, majd, mintha mi sem történt volna, folytatta Richard Wagner operája, a Parsifal közvetítését.
Egy kutatócsoport óránként 15 dollárt fizetett a Fox News nézőinek azért, hogy legfeljebb heti 7 órán át a CNN-t nézzék, és meglepő eredményre jutott. Felkészül: a CNN-nézőket Fox-fogyasztásra kényszerítő kísérlet.
A közösségi média zászlóshajói, köztük a Facebook és a Twitter a kortárs nyilvánosság legfontosabb fórumai. De vajon betöltik azt a klasszikus szerepet, ami hosszú idő óta a médiára hárul?
Kanada az ausztráliaihoz hasonló szabályozásra készül a Facebook ellen a médiacégek védelmében. Szerintük ha több ország lép fel egyszerre, a Facebook elvágólagos hozzáállása tarthatatlanná válik. Egy médiaszakértő szerint azonban mindenki veszítene ebben a harcban.
A Facebook döntése nemcsak a felhasználókat, hanem a legnagyobb kiadókat is érinti. A döntést sokan azért támadják, mert szerintük ez ellehetetleníti a kulcsfontosságú információkhoz való hozzáférést. A Facebook lépése egy törvényjavaslatra reagál, amely arra kényszerítené a legnagyobb techcégeket, hogy fizessenek a felületükön megosztott tartalmak előállítóinak.
Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.
Két internetes óriás duopóliuma uralja az online hirdetések piacát, így az a sajtótermék, amely nem szeretne elérhetetlenné válni és megsemmisülni, ingyenesen átadja nekik az általa termelt tartalom egy részét. A Google, a Facebook és a tartalomipar összecsapása most Ausztráliában folytatódik, és az előny ezúttal a hírtermelőknél van.
A robotújságírás mellett elköteleződött Microsoft szerződést bontott az MSN-t szerkesztő újságírókat foglalkoztató céggel, 27 alkalmazottat eresztenek szélnek. A Microsoft szerint ez nem a járvány miatt történt, hanem ez a trend.