A hazai média a rendszerváltástól kezdve kifejezetten negatív képet festett a vállalkozókról, azóta viszont sokat változott a helyzet. Virágh Enikő és Szepesi Balázs kutatása a 2015-től 2019-ig terjedő időszak jellemző figuráit vizsgálja a hobbivállalkozóktól a népmesehősökig.
Az az elvárás, hogy a média minden körülmények között legyen hiteles, praktikusan teljesíthetetlen. Ez pedig már nem a média hibája, hanem a közönségé, amelynek várakozásai nincsenek összhangban a lehetőségekkel.
A rádió egy klasszikus zongoradarabbal töltötte ki a 15 perces nagypénteki hírblokkot, majd, mintha mi sem történt volna, folytatta Richard Wagner operája, a Parsifal közvetítését.
Egy kutatócsoport óránként 15 dollárt fizetett a Fox News nézőinek azért, hogy legfeljebb heti 7 órán át a CNN-t nézzék, és meglepő eredményre jutott. Felkészül: a CNN-nézőket Fox-fogyasztásra kényszerítő kísérlet.
A közösségi média zászlóshajói, köztük a Facebook és a Twitter a kortárs nyilvánosság legfontosabb fórumai. De vajon betöltik azt a klasszikus szerepet, ami hosszú idő óta a médiára hárul?
Kanada az ausztráliaihoz hasonló szabályozásra készül a Facebook ellen a médiacégek védelmében. Szerintük ha több ország lép fel egyszerre, a Facebook elvágólagos hozzáállása tarthatatlanná válik. Egy médiaszakértő szerint azonban mindenki veszítene ebben a harcban.
A Facebook döntése nemcsak a felhasználókat, hanem a legnagyobb kiadókat is érinti. A döntést sokan azért támadják, mert szerintük ez ellehetetleníti a kulcsfontosságú információkhoz való hozzáférést. A Facebook lépése egy törvényjavaslatra reagál, amely arra kényszerítené a legnagyobb techcégeket, hogy fizessenek a felületükön megosztott tartalmak előállítóinak.
Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.
Két internetes óriás duopóliuma uralja az online hirdetések piacát, így az a sajtótermék, amely nem szeretne elérhetetlenné válni és megsemmisülni, ingyenesen átadja nekik az általa termelt tartalom egy részét. A Google, a Facebook és a tartalomipar összecsapása most Ausztráliában folytatódik, és az előny ezúttal a hírtermelőknél van.
A robotújságírás mellett elköteleződött Microsoft szerződést bontott az MSN-t szerkesztő újságírókat foglalkoztató céggel, 27 alkalmazottat eresztenek szélnek. A Microsoft szerint ez nem a járvány miatt történt, hanem ez a trend.
Az oktatás igazságtalanságairól szóló médiavitákban gyakran úgy tűnik, mintha a többség sérelmeit a kisebbségek okoznák, akár Magyarországról, akár Ausztriáról vagy Hollandiáról van szó. A média nagyfokú központosítása ugyanakkor nem mindenhol vezet igazságtalansághoz – derült ki a magyar részvételű ETHOS kutatás oktatásra és médiára vonatkozó részéből.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy globális felmelegedés létezik, és az ember okozza, az angol nyelvű médiában mégis 49 százalékkal több figyelmet kaptak azok, akik szerint ez az egész egy hatalmas kamu.
Mit írhat le egy újságíró az interjún elhangzottakból? Hogyan lehet jól eladni egy száraznak tűnő kutatási témát? És mi ez a cím???
A Disney 52,4 milliárdos ajánlatát jelentősen túllicitálná a Comcast, ha megkapja az engedélyt – így a Disney-nek újra kell gondolnia a terveit, ha be akar szállni a digitális háborúba a Netflix és az Amazon ellen.
Richard Watson jövőkutató már meg sem próbál lépést tartani az információk özönével. Kidolgozta saját módszerét arra, hogyan függetlenítse magát az egyre őrültebbnek tűnő tömegtől, és mégis tájékozott maradjon.
A New York Times Company papírjai a múlt héten 2007 óta nem látott csúcsot értek el, köszönhetően a kiadó jól sikerült tavalyi évéről szóló híreknek.