Morzsa kutyám, hegyezd füled, klónt csináltatok belüled!
Nemrég szaladt végig az amerikai sajtóban a hír, hogy egy texasi nő, Kelly Anderson 25 ezer dollárért, vagyis mintegy 8,4 millió forintért klónoztatta a macskáját, Belle-t a Viagen nevű céggel. De nem ő az egyetlen, aki milliókat áldoz arra, hogy kedvenc kisállatának genetikailag teljesen megegyező másolata tovább élhessen a társaságában. A BBC hétfői cikkében egy New York-i nyugalmazott rendőr, John Mendola történetét meséli el, aki 2016-ban klónoztatta Princess névre hallgató kutyáját ugyanennél a biotechnológiai vállalatnál, és 2018-ban Barbra Streisand amerikai énekesnő szintén arról adott hírt, hogy két kiskutyát is klónoztatott a Viagennel, akik imádott Samantha nevű fehér Coton de Tuléar kutyájának leszármazottjai.
Bár a háziállatok klónozása eléggé ellentmondásos gyakorlat, borsos ára ellenére egyre népszerűbb a gazdagok körében. A 2015 óta ezzel foglalkozó Viagen szerint az évek során egyre több efféle kéréssel fordulnak hozzájuk, és az elmúlt hét évben már több száz állatot klónoztak. A cég 50 ezer dollárt (16,8 millió forint) kér egy kutya, körülbelül 30 ezer dollárt (10,1 millió forint) egy macska és 85 ezer dollárt (28,7 millió forint) egy ló genetikailag azonos másolatának létrehozásáért.
A klónozásnak számos különféle specifikus módozata létezik; a legegyszerűbb magyarázat szerint úgy működik, hogy a klónoztatni kívánt állatból származó sejtmagot beinjekciózzák a donorállat genetikai örökítőanyagától megszabadított petesejtjébe. Ezután a sejtet laboratóriumban embrióvá fejlesztik, majd az embriót beültetik egy kiválasztott állat méhébe, ami a vemhességi idő elteltével életet ad neki. Blake Russell, a Viagen elnöke szerint a klónozandó állat genetikai mintáját gyakorlatilag akármeddig tudják tárolni a sejtek fagyasztásának (cryopreservation) köszönhetően. Így akár évtizedekkel, sőt állítása szerint évszázadokkal később is klónozni tudják az adott háziállatot.
Az állatjóléti szervezetek már többször is aggodalmukat fejezték ki a klónozás miatt: számos tudományos munka rámutatott például, hogy a klónozott állatok hajlamosabbak a betegségekre, mint a természetes módon születettek, és a klónozás sikerrátája a Columbia Egyetem 2018-as jelentése szerint mindössze 20 százalék. Ez azt jelenti, hogy számos béranyaállatot nem is egy alkalommal tesznek ki a procedúrának. Sőt, a klónozott állat sosem lesz teljesen ugyanolyan, mint az eredeti. Azt még a Viagen egyik munkatársa is elismerte tavaly, hogy a háziállat személyiségének 25 százalékát a neveltetése, vagyis az őt ért környezeti hatások határozzák meg.
Emiatt a klónozás helyett az állatjóléti szakértők inkább azt javasolják a gazdiknak, hogy nézzenek körül a menhelyeken, ahol kutyák és macskák százai várják, hogy valaki örökbe fogadja őket.
Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy a klónozás csak a gazdagok hóbortja, a technológia kétségtelenül reményt ad arra is, hogy veszélyeztetett állatfajokat is meg lehessen menteni a teljes eltűnéstől. Sőt akár kihalt állatfajok, így a vándorgalamb (Ectopistes migratorius) újraélesztésére is lehetőség nyílhat. 2021 februárjában egy több mint harminc éve elpusztult feketelábú görény (Mustela nigripes) génjeit másolták le amerikai tudósok, egy Przsevalszkij-lovat (más néven mongol vadlovat) pedig 2020 nyarán klónoztak sikeresen Texasban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: