Veszélyeztetett állatfajt klónoztak tudósok

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy több mint harminc éve elpusztult feketelábú görény (Mustela nigripes) génjeit másolták le amerikai tudósok. A klónozással létrejött utód, amely az Elizabeth Ann nevet kapta, december 10-én született, de létéről csak a múlt héten számoltak be a természetvédők Egy háziasított görényanya hozta a világra – nehogy az eljárással egy ritka feketelábú görényt veszélyeztessenek –, az utód azonban igazi vadállat lett.

A menyétfélék családjába tartozó ragadozó az Egyesült Államokban a veszélyeztetett állatfajok közé tartozik. Kizárólag Észak-Amerikában honos, és a nyolcvanas évek óta szívós munkával igyekeznek fenntartani a populációit, aminek eredményeként jelenleg mintegy ötszáz feketelábú görény él vadon Mexikóban és az USA nyolc államában.

Elizabeth Ann az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat coloradói telepén született és él Fort Collinsban. A Willa nevű, 1988-ban elpusztult és lefagyasztott nőstény feketelábú genetikai másolata. 

A klónozás ma odáig fejlődött, hogy valódi reményt ad arra, hogy veszélyeztetett állatfajokat is meg lehessen menteni a teljes eltűnéstől. Sőt akár kihalt állatfajok, így például a vándorgalamb (Ectopistes migratorius) újraélesztésére is lehetőség nyílthat. Egyelőre azonban reálisabb esély van a klónozással a feketelábú görényhez hasonlóan kutyaszorítóba került fajok megmentésére. Egy Przsevalszkij-lovat (más néven mongol vadlovat) tavaly klónoztak sikeresen, az utód 2020 nyarán született Texasban.

Ben Novak, a Revive & Restore (R&R) nevű, biotechnológiai alapú fajmegőrzéssel foglalkozó nonprofit szervezet vezető tudósa szerint a genomok feltérképezése és a genetikai technológiák komoly változást hozhatnak a természetvédelemben. Az R&R koordinálta a tavalyi ló- és a mostani görényklónozást is.

A feketelábú görények evolúciós hátránya abból származott, hogy kizárólag prérikutyákkal táplálkoznak, ezek a rágcsálók pedig jelentősen megfogyatkoztak a 19. és a 20. század elején. Kiterjedt föld alatti járataik kivezető nyílásaiban ugyanis a lovak és a tehenek rendszeresen megbotlottak és lábukat törték, így az összetett társadalmi életet élő prérikutyák az ember ellenségeivé váltak, és irtották őket.

Felemás természetvédelmi sikertörténet

A feketelábúaknál egyébként korántsem arról van szó, hogy a klónozás a faj utolsó reménye. Megmentésük, a vadonba való visszatelepítésük kifejezett sikersztori a természetvédelemben. Már „vadonkihaltnak” minősítették a fajt, amikor 1981-ben egy Shep nevű kutya hazavitt egy döglött példányt egy wyomingi tanyára. Kutatók ez után begyűjtöttek a feketelábúból, amennyit csak tudtak, és szaporították őket, és a kilencvenes évektől fogva több ezer példányt telepítetek vissza a természetbe.

A megmaradt populációk azonban genetikailag elszürkültek, ami folyamatos veszélyt jelent a faj fennmaradására. A vadonba visszatelepített feketelábú görények ugyanannak a hét közeli rokonságban élő példánynak a leszármazottai, ezért a megmaradt állomány fokozottan kitett a belső élősködők és egyes betegségek – így például a Yersinia pestis baktérium által terjesztett, a prérikutyákat is tizedelő fertőzés, a sylvatic plague – veszélyeinek.

Görénytől a mamutig

És itt jön a több mint három évtizede halott Willa a képbe: azért nyúltak most vissza az ő génjeiért, mert annak idején nem sikerült természetesen szaporítani, így a vérvonala kihalt – mondta Pete Gober, a vadvédelmi szolgálat munkatársa, aki a feketelábúak megmentését irányítja. Amikor Willa kimúlt, szöveteit a San Diegó-i állatkert génbankjába küldték, ahol több mint 1100 faj és alfaj mintáit őrzik. A jövőben az is lehetővé válhat, hogy az itt megőrzött géneket úgy módosítsák, hogy a klónozott utódok életképesebbé váljanak. Gober szerint ez a technológia tulajdonképpen megállítja az időt, bár még messze vagyunk attól, hogy mesterségesen alakítsanak ki genetikai ellenállást a megmentendő fajokban.

Willát, akárcsak a Przsevalszkij-lovat, az a Viagen nevű texasi cég klónozta, amely pénzért háziállatok klónozását is vállalja (egy macska „újjáélesztése” 35 ezer, egy kutyáé 50 ezer dollárba kerül). A megmaradt Przsevalszkij-lovak körülbelül kétezres populációval ugyanaz a gond, mint a feketelábúakkal, hogy összesen egy tucat ős leszármazottai.

Az R&R úgy gondolja, hogy a természetvédelemnek minden eszközre szüksége van, a klónozás pedig éppen egy ilyen örvendetes új lehetőség. Elizabeth Anntől és Willa további klónjaitól azt várják, hogy új vérvonalat vigyen a feketelábúak közé. Az utódokat egyelőre a Fort Collins-i telepen nevelik és tanulmányozzák.

Novak, az R&R vezető tudósa fejébe vette, hogy a több mint száz éve kihalt vándorgalambot is klónozzák, bár a madarak genetikai másolása jóval bonyolultabb a tojással való szaporodás miatt. 

A szervezet terveiben a több ezer éve kihalt gyapjas mamut klónozása is szerepel, de ez nem lesz egyszerű, hiszen a béranyákkal bőségesen ellátott feketelábú görény esetében is hét évbe telt, amíg a klónozásnak kézzel fogható eredménye lett.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: