Nálunk az uniós országok többségével ellentétben nem a fiatalok, hanem a 45-60 éves nők a leginkább érintettek, viszont az idegenek által nőkkel szemben elkövetett erőszak arányát tekintve az uniós átlag alatt állunk, derül ki egy tegnap közzétett gigafelmérésből.
Az autokrácia felé forduló államok a demokrácia látszatának fenntartása érdekében nem közvetlenül követik el a nemi alapú erőszakot, hanem megteremtik annak feltételeit, aztán elhárítják a felelősséget.
A felmérések sorra azt mutatják, hogy a státuszt vesztett, képzettségben a nőktől lemaradó fiatal férfiak kezdenek szembefordulni a női egyenjogúsággal, ami gyakran a szélsőséges nézeteket is felerősíti.
Azonban a 9-10 éves gyerekek társadalmi nemét már nem tudja pontosan meghatározni az algoritmus.
A brit egészségügyi szolgálat nemrég vizsgálta felül a nemi identitásukat megkérdőjelező vagy gender diszfóriát tapasztaló gyerekek kezelésének gyakorlatát, ennek értelmében már Skóciában is meg kell várni a 18. életév betöltését a pubertásblokkoló és hormonkezelések elkezdéséhez.
Törvényben tiltott kézfogás, befóliázott könyvek: bár a Fidesz LMBTQ-ellenes kampánya mélyen gyökerező előítéletekre támaszkodhat, a számok azt mutatják, hogy ez a kampány messze nem olyan hatásos, mint a korábbi migránsellenes hadjárat.
Kimmer Diána, a BKK elemzője több mint 5000 ember megkérdezésével azt igyekezett felmérni, hogy milyen nemi vetületei vannak a főváros közlekedésének. Az eredmények egybecsengenek a nemzetközi trendekkel.
Számos gyógyszer, így az aszpirin esetén is megfigyelték, hogy a nőknél 50-70 százalékkal magasabb az ártalmas mellékhatások kockázata. Ez abból fakad, hogy a gyógyszerek tesztelésére szolgáló klinikai vizsgálatokban hagyományosan csak férfiak vettek részt, és az arányok nagyon lassan egyenlítődnek ki.
A nemek közötti egyenlőség friss indexe alapán az EU-ban csak Romániában és Görögországban rosszabb a nők helyzete, mint Magyarországon. Ez csak annak fényében tűnhet meglepőnek, hogy a mutatókat kiszámító EIGE szerint a magyar kormánytól átvett információk alapján Magyarországon virágoznak az egyenjogúsági törekvések.
Az ausztrál Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Tanács az ösztöndíjak felét jövőre nőknek és nem-bináris kutatóknak szánja, a cél a nemek közötti egyenlőség kialakítása.
Egy 31 országot felölelő kutatásban arra keresik a választ, hogy mi történt a járvány idején a nőkkel és a melegekkel, és ha érte őket külön hátrány, mit tettek értük az egyes kormányok. Hiába volt a covid alatt például több nemi erőszak, az európai helyreállítási próbálkozások kevés megoldást nyújtanak, a magyar terv pedig megnevezni sem nagyon kívánja az egyenlőtlenségeket.
Bár 2005 óta világszerte többségben vannak a nők az egyetemeken, a jól fizető munkákat biztosító szakokon és később a magas presztízsű tudományos pozíciókban továbbra is a férfidominancia jellemző – derül ki a Times Higher Education és az UNESCO friss jelentéséből.
Magyarországon a lányok tantárgy- és pályaválasztását még mindig nem az érdeklődésük határozza meg, hanem a társadalmi elvárások, az iskolák pedig nehezen tudják felvenni a harcot a gendersztereotípiák ellen – derül ki egy tegnap bemutatott nemzetközi kutatásból.
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz a fiatalok mentális egészségére is káros lehet, így a döntéshozóknak végig kellene gondolniuk, mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.
Egy amerikai kutatás szerint a lányok már általános iskola első osztályában találkoznak a pályaválasztást meghatározó nemi sztereotípiákkal, és elfogadják, hogy a mérnöki vagy informatikai tanulmányok és munkák a fiúknak valók. A szülőknek, a pedagógusoknak és az oktatási döntéshozóknak együtt kellene lépniük, hogy megszűnjenek a munkaerőpiacon is látható különbségek.