A felmérések sorra azt mutatják, hogy a státuszt vesztett, képzettségben a nőktől lemaradó fiatal férfiak kezdenek szembefordulni a női egyenjogúsággal, ami gyakran a szélsőséges nézeteket is felerősíti.
Magyarországon a nőket nemcsak az alacsonyabban fizető foglalkozások jellemzik, hanem gyakran ugyanazért a munkáért is kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Boza István közgazdász szerint női kvóták helyett az apaszabadság kiterjesztése és az állásinterjún való alkudozás kiiktatása segíthetne csökkenteni a bérszakadékot.
Magyarország hátra megy, nem előre: az EIGE friss indexe szerint hiába tanulnak és dolgoznak, a magyar nők anyagi helyzete, hatalmi pozíciója és a férfiakéhoz viszonyított társadalmi státusza egyaránt visszaesőben van az unió átlagához képest.
A nemek közötti egyenlőség friss indexe alapán az EU-ban csak Romániában és Görögországban rosszabb a nők helyzete, mint Magyarországon. Ez csak annak fényében tűnhet meglepőnek, hogy a mutatókat kiszámító EIGE szerint a magyar kormánytól átvett információk alapján Magyarországon virágoznak az egyenjogúsági törekvések.
Egy 31 országot felölelő kutatásban arra keresik a választ, hogy mi történt a járvány idején a nőkkel és a melegekkel, és ha érte őket külön hátrány, mit tettek értük az egyes kormányok. Hiába volt a covid alatt például több nemi erőszak, az európai helyreállítási próbálkozások kevés megoldást nyújtanak, a magyar terv pedig megnevezni sem nagyon kívánja az egyenlőtlenségeket.
Bár 2005 óta világszerte többségben vannak a nők az egyetemeken, a jól fizető munkákat biztosító szakokon és később a magas presztízsű tudományos pozíciókban továbbra is a férfidominancia jellemző – derül ki a Times Higher Education és az UNESCO friss jelentéséből.
A tömeges munkanélküliség elkerülését célzó beavatkozás mérföldkőnek számított az EU munkaerő-piaci politikájában. Míg voltak tagállamok, ahol a munkahelyek 35-40 százalékát támogatták kormányzati beavatkozásokkal, ez az arány Magyarországon volt a legkisebb: a kezdeti 1-ről is csak 5 százalékra kúszott fel 2020-ben.
Magyarországon a lányok tantárgy- és pályaválasztását még mindig nem az érdeklődésük határozza meg, hanem a társadalmi elvárások, az iskolák pedig nehezen tudják felvenni a harcot a gendersztereotípiák ellen – derül ki egy tegnap bemutatott nemzetközi kutatásból.
Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a nők nagyobb arányban használnak mobiltelefont, mint a férfiak, de az indiai nők nem ilyen szerencsések: a társadalmi normák miatt alig több mint harmaduknak van telefonja. Amellett hogy diszkriminatív, az eltiltás súlyos gazdasági hátránnyal is jár.
Azokban az országokban, ahol léteznek úgynevezett grammatikai nemek, több hátrány éri a nőket a munkaerőpiacon, derül ki a Világbank nagyszabású tanulmányából.