Először sikerült bizonyítani, hogy a majmok is érzik a saját szívverésüket
Tudósoknak először sikerült bizonyítékot találni arra, hogy egy állat is érzékeli a saját szívverését. A Kaliforniai Egyetemen működő főemlőskutató intézet (CNPRC) és a Londoni Egyetem Royal Holloway kutatóegyeteme hétfőn a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban tette közzé azt a tanulmányt, amelyben leírják, hogy a kísérletükbe bevont rézuszmajmok meg tudták állapítani, amikor az eléjük tett alakzatok a pulzusukkal szinkronban mozogtak.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy csak az ember érzi, ha a torkában dobog a szíve, és az, hogy rájöttek, ez nem így van, segíthet a kutatóknak, hogy sejtszinten tanulmányozzák az emberi érzékelést. A kutatásban Eliza Bliss-Moreau, a UC Davis pszichológiával foglalkozó docense és a CNPRC idegtudós kutatója, Manos Tsakiris, a Royal Holloway pszichológia tanszékének érzékeléssel foglalkozó kutatója, valamint Joey Charbonneau, a UC Davis pszichológiát kutató doktori hallgatója vett részt.
A tudomány interocepciónak hívja a testi ingerek azonosításának képességét, vagyis azt, amikor az ember érzi, hogy kalapál a szíve vagy tele a hólyagja. Ahogy a tapintás, ízlelés és szaglás segít azonosítani a külvilágból érkező információt, interoceptív érzékeink segítenek minket annak azonosításában, mi történik a testünkben. Bliss-Moreau szerint az interocepció az, ami az észleléstől a tudatig az emberi tapasztalás alapját adja. Úgy véli, ez segít nekünk abban, hogy hatékonyan boldoguljunk a világban.
Az elmúlt néhány évtizedben a tudósok az interoceptív érzékelést az érzelmi tudatossághoz és számos mentális betegséghez is hozzákapcsolták. Például kiderült, hogy azok, akik nem jók a saját pulzusuk detektálásában, sokkal hajlamosabbak a súlyos depresszióra. Az interocepció fiziológiájának tanulmányozásával a tudósok egyebek mellett azt remélik, hogy többet tudhatunk meg arról, hogyan alakulnak ki a különféle mentális zavarok.
Az interocepció megfigyelése azonban elég nehézkes, méghozzá azért, mert a kérdéses agyterületek - például az insula - az agy olyan részén helyezkednek el, amelyek csak invazív sebészeti eljárásokkal érhetők el – mondta a Science-nek W. Kyle Simmons, az Oklahomai Egyetem kognitív idegtudósa. Ezért Bliss-Moreau és kollégái rézuszmajmokat kezdtek vizsgálni, mivel már korábbi tanulmányok is utaltak arra, hogy képesek lehetnek felfigyelni testük jelzéseire.
A kutatócsoport egy korábban gyerekekkel végzett kísérletet ismételt meg. Abban a kutatásban 41 babának figyelték EKG-val a szívműködését, valamint infravörös szemkövetővel azt, hogy hova néznek. A kicsik elé tettek egy képernyőt, amelyen ugráló alakzatok videói követték egymást, például sárga felhők és rózsaszín sokszögek. Néhány alakzat a babák szívverésével szinkronban ugrált a képernyő aljától a tetejéig, mások lassabban vagy gyorsabban mozogtak. Mivel a babák általában jobban figyelnek az olyan ingerekre, amelyeket meglepőnek vagy nem odaillőnek találnak, ezért több időt töltöttek azoknak az alakzatoknak a figyelésével, amelyek különböztek a saját szívverésüktől. Ez a kutatóknak azt jelezte, hogy rá vannak hangolódva a saját „szívmetronómjukra”.
Amikor Bliss-Moreau és kollégái négy rézuszmajommal megismételték a kísérletet, náluk ugyanez történt: mindegyikük képes volt különbséget tenni a velük szinkronban lévő és az aszinkron ingerek között. Az állatok átlagosan 1,01 másodpercig nézték a pulzusukkal megegyező ritmusban mozgó alakzatokat, de 0,83 és 0,86 másodperccel többet töltöttek el azoknak a vizslatásával, amelyek 10 százalékkal gyorsabban vagy lassabban mozogtak. Ezek az eredmények száz ismétlés után is megmaradtak, és nagyon közelítettek a babák eredményeihez.
Bliss-Moreau úgy véli, ez az eredmény segíthet hidat építeni a fiziológia és a viselkedéspszichológia között. Azzal a tudással, hogy a majmok ugyanolyan interoceptív jeleket dolgoznak fel, mint az emberek, a kutatók a szív és az insula közötti kapcsolatot – például egerek helyett – az emberek szervezetéhez és működéséhez jobban hasonlító majmokon tanulmányozhatják.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: