Az elefántok ormányszőre a tapintásos érzékelés egyedülállóan pontos és intelligens eszköze
A szőrszálak egyedülálló biomechanikája alkalmas lehet a szenzortechnológia megújítására, derül ki egy nemrég publikált úttörő német kutatásból.
érzékelés
A házimacskák meg tudják különböztetni gazdájuk szagát idegenekétől
Japán kutatók harminc macska viselkedésének megfigyelésével jutottak erre a következtetésre. Azt viszont még nem bizonyították, hogy az állatok konkrétan felismerik gazdájukat szaguk alapján.
Peter Godfrey-Smith a polipoktól indult, és eljutott a mindenségig
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Végre tudjuk, hogy a kutyák miért úgy rázzák le magukról a vizet, ahogy
Lényegében egyfajta védekező rendszer lép működésbe a szőrös emlősöknél, ha víz éri őket, és ettől kezdenek rázkódni.
Idegtudományi mérföldkő: hihetetlen részletességgel rekonstruálták egy ecetmuslica agyát
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
A focikapusok agya tényleg másként működik
A Dublini Egyetem kutatása szerint az általuk vizsgált hálóőrök minden más játékostársuknál jobban teljesítettek a különféle szenzoros információk megkülönböztetésében és feldolgozásában.
Miért látja pirosnak a legtöbb szinesztéziás az A betűt?
A kutatók között egyre szilárdabb a konszenzus abban, hogy a sokáig titokzatosnak tartott szinesztézia, különösen annak graféma-szín változata a kora gyerekkorban jelenik meg, és a tanulást segíti.
Tudományos szenzáció, hogy a klitoriszt 10 ezernél is több idegrost teszi extrán érzékennyé
A tudománytörténetben elsőként az Oregoni Egyetem kutatói vették a fáradtságot, hogy egyenként megszámolják a csikló idegvégződéseit.
Kiderült, miért érződik hidegnek a mentol
Egyes molekulákhoz hasonlóan a mentol aktiválhatja az hidegérzetért felelős idegsejtek ioncsatornáit, ezért érezhetjük csípős hidegnek a bőrön.
A méhek még annál is intelligensebbek, mint eddig sejtettük
A napokban jelenik meg Lars Chittka német etológus és viselkedésökológus kötete, amelyben az elmúlt 30 év méhkutatásait foglalja össze. Az eredmények alapján a beporzók nem csak hasznos, de érző és gondolkodó szuperélőlények.
A fülbemászó dallamok fájdalomcsillapító hatása nem illúzió, egereknél már sikerült tisztázni az egész neurobiológiai folyamatot
A laborállatok naponta 20 percen át Johann Sebastian Bach 1730-ra datált zenekari szvitjének utolsó tételét élvezhették, végül kiderült, hogy a harmónia egyáltalán nem, csakis a hangerő számít.
Először sikerült bizonyítani, hogy a majmok is érzik a saját szívverésüket
A tudósok eddig úgy gondolták, hogy csak az ember érzi, ha a torkában dobog a szíve, de egy főemlősökkel végzett új amerikai kutatás szerint a majmok is képesek erre.
A hőérzet és a tapintás receptorainak felfedezéséért járt a 2021-es orvosi Nobel-díj
A díjra sokan Karikó Katalint is esélyesnek tartották, de a magyar kutató még a kémiai Nobel-díjban is reménykedhet, amit szerdán ítélnek oda. Az idei orvosi elismerést David Julius és Ardem Patapoutian kapta megosztva.
A világjárvány a megélt időt is eltorzította
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
Mivel magyarázza a tudomány, amikor arcokat látsz a tárgyakban?
Egy új tanulmány átfedéseket talált a valódi emberi arcok és az „arccal rendelkező tárgyak” kiváltotta agyi reakciók között. A cél a túlélés, ezért ne ijedj meg, ha egyre több emberi arcot fedezel fel véletlenszerű tárgyakban.