Tudományos szenzáció, hogy a klitoriszt 10 ezernél is több idegrost teszi extrán érzékennyé
A tudománytörténetben elsőként az Oregoni Egyetem kutatói vették a fáradtságot, hogy egyenként megszámolják a csikló idegvégződéseit.
érzékelés
Kiderült, miért érződik hidegnek a mentol
Egyes molekulákhoz hasonlóan a mentol aktiválhatja az hidegérzetért felelős idegsejtek ioncsatornáit, ezért érezhetjük csípős hidegnek a bőrön.
A méhek még annál is intelligensebbek, mint eddig sejtettük
A napokban jelenik meg Lars Chittka német etológus és viselkedésökológus kötete, amelyben az elmúlt 30 év méhkutatásait foglalja össze. Az eredmények alapján a beporzók nem csak hasznos, de érző és gondolkodó szuperélőlények.
A fülbemászó dallamok fájdalomcsillapító hatása nem illúzió, egereknél már sikerült tisztázni az egész neurobiológiai folyamatot
A laborállatok naponta 20 percen át Johann Sebastian Bach 1730-ra datált zenekari szvitjének utolsó tételét élvezhették, végül kiderült, hogy a harmónia egyáltalán nem, csakis a hangerő számít.
Először sikerült bizonyítani, hogy a majmok is érzik a saját szívverésüket
A tudósok eddig úgy gondolták, hogy csak az ember érzi, ha a torkában dobog a szíve, de egy főemlősökkel végzett új amerikai kutatás szerint a majmok is képesek erre.
A hőérzet és a tapintás receptorainak felfedezéséért járt a 2021-es orvosi Nobel-díj
A díjra sokan Karikó Katalint is esélyesnek tartották, de a magyar kutató még a kémiai Nobel-díjban is reménykedhet, amit szerdán ítélnek oda. Az idei orvosi elismerést David Julius és Ardem Patapoutian kapta megosztva.
A világjárvány a megélt időt is eltorzította
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
Mivel magyarázza a tudomány, amikor arcokat látsz a tárgyakban?
Egy új tanulmány átfedéseket talált a valódi emberi arcok és az „arccal rendelkező tárgyak” kiváltotta agyi reakciók között. A cél a túlélés, ezért ne ijedj meg, ha egyre több emberi arcot fedezel fel véletlenszerű tárgyakban.
Megfejtették, miért látunk különböző színű köröket ezen a képen
Az ismert optikai csalódás mögött sokkal egyszerűbb jelenség van, mint eddig hitték: nem az agyban, hanem már a szemben lejátszódik a folyamat.
Rejtélyes néma gif: minden ötödik ember hallja. Te hallod?
Hogyan lehet hallani valamit, aminek nincs hangja? A magyarázat: a csodálatos szinesztézia.
Áttörés a vérszagkutatásban: ugyanaz a molekula ingerli támadásra a ragadozót, mint amelyik menekülésre készteti a prédát
A friss vér fémes szaga kulcsszerepet játszik a vadász és a zsákmány állati evolúciójában – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, akik szerint az ember sokáig préda volt.