A meleg miatt ismét lecsapott a korallfehéredés a Nagy-korallzátonyra
Ismét tömeges korallfehéredés csapott le az ausztráliai Nagy-korallzátonyra, ez a negyedik tömeges kihalási esemény 2016 óta. A zátonyt felügyelő állami szervezet tájékoztatása szerint a 2300 kilométer hosszú zátony több pontjáról jelentettek fehéredést. A jelenséget a korallok számára elviselhetetlenül magas vízhőmérséklet okozza, ezért nem túl meglepő, hogy ott pusztulnak a korallok, ahol melegebb volt az időjárás. A kár mértékét a természetvédelmi hatóságok még vizsgálják.
Az Ausztrál Meteorológiai Szolgálat előrejelzései szerint a zátony nagy részén egyelőre nem sok jóra lehet számítani: a víz felszíni hőmérséklete 1-1,5 fokkal fogja meghaladni az átlagot, tartós lehűlésre pedig csak április végén lehet majd számítani.
A területet felügyelő nemzeti park arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába árt az emelkedő hőmérséklet a koralloknak, a pusztulás nem minden esetben visszafordíthatatlan. A 2020-as nagy pusztulás után a mortalitás meglepően alacsonynak bizonyult, ha pedig a következő hetekben némileg hűvösebb lesz a vizek hőmérséklete, a mostani tömeges fehéredés sem okoz majd végzetes károkat a zátonyban.
Kevés a remény
A Nagy-korallzátony a világörökség része, de az ezt felügyelő UNESCO tisztségviselői jelenleg is vizsgálják, hogy vajon az ausztrál kormány mindent megtesz-e a megóvásáért. Ausztrália ugyan aláírta a klímaváltozás mértékét csökkenteni hivatott párizsi egyezményt, de több ebben rögzított célt sem tartott be.
Martin Zavan, a Greenpeace klímaaktivistája szerint az UNESCO munkatársai még csak nem is láttak mindent a tömeges pusztulásból, ezért azt követeli a kormánytól, hogy a szervezet tisztségviselőinek ne csak a szép tájakat mutassák meg, hanem a pusztuló korallokhoz is vigyék ki őket.
Amanda McKenzie, az ausztrál klímatanács vezérigazgatója szerint az óceánok hőmérséklete rekordmagas volt a tavalyi évben, és idén sem sokkal jobb a helyzet: a Nagy-korallzátony egyes pontjain 4 fokkal is melegebb a víz, mint az átlaghőmérséklet, pedig az idei La Nina klímaesemény következtében hidegebb vizekre lehetett volna számítani. McKenzie szerint hiába szánnak egy szekérderéknyi pénzt a zátony megóvására, ha a klímaváltozást nem sikerül megfékezni, a Nagy-korallzátonynak befellegzett.
Egy februárban megjelent tanulmány szerint a világ koralljainak 99 százaléka még akkor sem éli túl a felmelegedést, ha a felmelegedést sikerül 1,5 fokban maximalizálni, 2 fokos emelkedés esetén pedig a mortalitás 100 százalékos lesz, nem marad több élő korall a Földön.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: