A klímaváltozás kiürítheti a világ éléskamráit, elveszhet a magyar kukoricatermés java
Az emberiség élelmezésének közel háromnegyedét biztosító kukorica, rizs, búza és szója globális hozamai akár 10-30 százalékkal is csökkenhetnek a század végére, a kukorica termésátlaga Magyarországon pedig akár 60-80 százalékkal is kevesebb lehet a mostaninál – állítja Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon pénteken megjelent elemzésében.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legújabb jelentése idézi azt a tanulmányt, amely szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén a mezőgazdaság alkalmazkodásának és az ennek ellenére bekövetkező terméskiesés jelentette veszteségek ára 63 milliárd dollárra rúghat, míg ugyanez a költség 3 fokos melegedésnél már 128 milliárd dollárosra tehető.
„A klímaváltozás erősödésével nemcsak a termelőknek kell egyre többet költeniük alkalmazkodásra, de a növények biológiai korlátai (és a jövedelmezőségi szempontok) miatt az alkalmazkodás egy ponton túl már nem lehetséges, így a becsült költségekből a veszteségek egyre nagyobb szeletet vágnak ki” – írja Lehoczky
Sokkok
Az éghajlatkutató szerint a jelenlegi kibocsátási korlátozások betartását feltételező klímaforgatókönyvek azt jelzik elő, hogy a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada használhatatlanná válik. Ráadásul a klímaváltozás a mennyiség mellett a minőségét is rontja: a silányulás a nyomelem-tartalomtól az állagon és színen át az ízig minden mutatóban jelentkezik. Ehhez járul hozzá a talajok fokozódó leromlása és a beporzók már most is nagyarányú pusztulásának gyorsulása.
„A hőség és a csapadék szélsőségesebbé válása számos régióban fokozza a vízhiányt: már ma a világ lakosságának fele évente legalább egy hónapban szembesül a vízellátás bizonytalanságával. Öntözővíz hiányában pedig nehéz védekezni az aszály ellen: az elmúlt években jelentősen megnőtt az aszály miatti termésveszteség világszerte, és ez a megművelt területek nagyjából háromnegyedét érintette”
– írja Lehoczky.
A hullámokban támadó hőség az emberi erőforrásokat is apasztja. Minden jel arra mutat, hogy a magasabb halálozási ráta mellett felmelegedéssel a mezőgazdaságban dolgozók, a megélhetésüket földműveléssel és állattenyésztéssel biztosítók munkabírása a mainál jóval alacsonyabb lesz, ami szintén az élelemtermelés csökkenéséhez vezet.
Az IPCC jelentése szerint a kulcsfontosságú kukoricatermesztő régiók egyidejű bedőlésének kockázata a globális átlaghőmérséklet 2 fokos melegedésekor több mint valószínű. Európában Magyarország és Spanyolország kukoricatermesztő régióiban várható a legnagyobb mértékű, akár a 60-80 százalékot is elérő visszaesés.
Adaptáció
Az IPCC jelentése alapján Lehoczky felvázolja azt is, hogy miképpen lehet elejét venni a további romlásnak. Az alkalmazkodás azonban nem csak a jelenlegi gyakorlatok finomhangolásos módosítását, hanem gyökeres megváltoztatását jelenti.
Mint írja, az olyan „természetalapú megoldások, mint például az agroökológiai gyakorlatok, kölcsönösen előnyös alkalmazkodási stratégiát kínálnak mind az élelem-ellátás, mind a természet szempontjából. Ilyen agroökológiai gyakorlatok közé tartozik az agroerdészet, a köztestermesztés (intercropping), az állatállomány integrálása a szántóföldi rendszerekbe, a takarónövények alkalmazása, valamint a káros egészségügyi és környezeti hatásokkal járó anyagok minimalizálása”.
(Via Másfélfok)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: