Az ENSZ elhúzódó élelmezési krízisre figyelmeztet
„Alultápláltság, tömeges éhezés és éhínség” várhat a következő években azokra a tízmilliókra, akiknek az ellátását veszélybe sodorta az orosz-ukrán háború, amely csak tovább súlyosbította a felmelegedés és a világjárvány miatt amúgy is aggasztó helyzetet – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár egy New Yorkban tartott élelmiszerbiztonsági konferencián.
Guterres szerint komplex biztonsági, gazdasági és pénzügyi kérdésekről van szó, de a krízis elhárításához „jóakaratra” van szükség az összes érintett fél részéről. Guterres szerint a világon jelenleg elegendő élelmiszer van ahhoz, hogy senkinek ne kelljen éheznie, de ahhoz, hogy meggátolják az élelmezési krízist, a világ összes országának össze kellene fognia. A főtitkár szerint újra kellene indítani az ukrán exportot, és meg kellene szüntetni a belorusz és orosz műtrágya bojkottját.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint a Guterres által emlegetett jóakarat nem található meg mindenkiben: szerinte Oroszország „gabonaháborúba” kezdett, amellyel csak tovább súlyosbítja a már eleve éhínség által fenyegetett közel-keleti és afrikai régiók helyzetét. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hasonló vádakkal illette Oroszországot, ahogy fogalmazott, szerinte a világméretű élelmezési krízist Putyin háborúja csak még fenyegetőbbé teszi.
Az ENSZ adatai szerint a járvány két éve alatt duplájára nőtt az éhezők száma: míg két évvel ezelőtt 135 millió ember élelmezése volt bizonytalan, mára 276 millió embert fenyeget az éhínség. Guterres szerint az Ukrajnában ragadt, de a háború miatt hozzáférhetetlen gabona exportja enyhítene valamit az élelmiszerhiányon. David Beasley, az ENSZ élelmezési programjának (WFP, World Food Programme) vezetője szerint a ukrán gabona nélkül az országon belül és kívül is az éhhalál szélére sodorja majd az ettől függő embereket, ezért nemzetközi összefogást sürgetett a helyzet megoldására.
Nincsenek többé lokális konfliktusok
Arif Husain, a WFP vezető közgazdásza szerint abban a 81 országban, ahol a szervezet jelen van, 276 millióról 323 millióra nő a közeljövőben az éhezők száma, ez 17 százalékos emelkedést jelent. Husain Guterreshez hasonlóan azonnali közbeavatkozást és szintén nemzetközi összefogást sürget, ugyanis szerinte Szíria példja is jól mutatta, hogy milyen világméretű gazdasági és humanitárius impaktja van annak, ha nem érkezik időben segítség az éhezők számára. Szíria, Jordánia és Libanon példája alapján azt állítja, hogy a gazdagabb országoknak jobban megérte volna napi ötven centtel támogatni egy éhező ellátását, mint kivárni, amíg az élelmezésügyi krízis eléri a határaikat, a Németországba érkező menekültek ellátására a kormány napi hetven dollárnyi összeget fordított.
Husain szerint első lépésként mindenkinek el kell fogadnia, hogy nem léteznek többé lokális konfliktusok: legyen szó akár a tálib hatalomátvételről, akár az orosz-ukrán háborúról, minden mindennel összefügg, és nincs olyan ország a világon, amely valahogy ne fizetné meg egy földrajzilag távoli esemény árát. Husain szerint hosszabb távon az egész élelmiszer-ellátás reformjára lesz szükség, rövid távon viszont arra, hogy a gazdagabb országok minél több pénzt fordítsanak az élelmiszerbiztonság megteremtésére és a krízis elhárítására, valamint arra, hogy az élelmiszerkereskedelmet, a humanitárius szállítmányok célba juttatását és a műtrágyához hasonló létfontosságú termékeket ne érinthessék a szankciók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: