A Királyi Ontario Múzeum paleontológusai pénteken mutatták be a nagyvilágnak azokat a fosszíliákat, amelyek a kanadai Sziklás-hegységben található Burgess Shale lelőhelyről kerültek elő. A páratlan gazdagságú leletegyüttes legnagyobb szenzációját a Current Biology folyóiratban július 8-án megjelent tanulmány részletesen is ismerteti.

A hozzávetőlegesen 540 millió évvel ezelőtti kezdődő kambriumi időszakból már korábban is előkerültek a Stanleycaris hirpex néven ismert élőlény megkövesedett maradványai, ám ezek csak részleteiben őrizték meg az állat külső és belső szerveit. A kanadai kutatók most viszont több tucat olyan fosszíliát találtak, amelyeken hihetetlen részletgazdagsággal kivehető a bizarr felépítésű faj példányainak agya és idegrendszere is.

Az ízeltlábúak és a mai rovarok ősének tartott S. hirpex ugyan mindössze 20 centiméteresre nőtt, de a kutatók szerint így is a kambriumi tengerek egyik csúcsragadozója volt.

A fosszíliák alapján a paleontológusok rekonstruálták, hogy az S. hirpex agya két részből állt: a protocerebrum a szemekhez, a deutocerebrum a speciális homlokkarmokhoz kapcsolódott. A kutatók szerint e az eredmény nagyban hozzá járul ahhoz, hogy tisztázni lehessen a modern ízeltlábúak és a ma élő rovarok három szegmensre tagolódó agyához vezető evolúciós utat.

Az állat anatómiai részleteit tökéletes épségben megőrző fosszíliák egy másik szenzációval is szolgáltak. A most azonosított túlméretezett mediális harmadik szem olyan speciális tulajdonság, amelyet korábban sohasem azonosítottak az S. hirpexet és rokonfajait magába foglaló ősi, Radiodonta rend tagjainál. A kanadai kutatók ugyan csak találgatnak, hogy az ősi ízeltlábú hogyan használta ezt a szemet, de a legvalószínűbb, hogy a zsákmányszerzést szolgálta, szerintük az állat harmadik szeme a mai szitakötők és darazsak medián látószervéhez hasonlóan kevésbé fókuszált jól, mint a két szempár, ugyanakkor hihetetlen érzékeny lehetett minden apró vizuális információra.

Az alábbi videó mozgásban is bemutatja, miként is nézhetett ki a kambriumi csúcsragadozó:

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

A péniszférgek az ősi óceánok csúcsragadozóiként a védekezésre is gondot fordítottak

Qubit.hu tudomány 2021. november 9.

A félmilliárd évvel ezelőtt élt Eximipriapulusok voltak az első állatok, amelyek beköltöztek egyik másik faj meszes vázába.

Óriásként uralhatta a kambriumi óceánok mélyét egy most felfedezett ősi ragadozó, pedig alig volt félméteres

Qubit.hu tudomány 2021. szeptember 10.

A Titanokorys gainesi fosszíliáit a Sziklás-hegység kanadai részén, a Burgess-palán találták meg még 2018-ban, de a kutatók csak most publikálták eredményeiket.

Már 550 millió éve is egészen fejlett élőlények éltek a Földön – derült ki egy forradalmi jelentőségű leletből

Dippold Ádám tudomány 2019. szeptember 5.

Egy Kínában talált fosszília tanúsága szerint a tenger mélyén élő ízeltlábúnak az ediakara korszakban már volt eleje meg hátulja, és nagyjából tudta, hogy honnan hova megy. Nagy dolog ez, a korabeli élőlények többségénél még az is vitatott, hogy állatnak tekinthető-e.