Bámulatos épségű leletek alapján sikerült rekonstruálni a félmilliárd éves háromszemű tengeri ragadozót
A Királyi Ontario Múzeum paleontológusai pénteken mutatták be a nagyvilágnak azokat a fosszíliákat, amelyek a kanadai Sziklás-hegységben található Burgess Shale lelőhelyről kerültek elő. A páratlan gazdagságú leletegyüttes legnagyobb szenzációját a Current Biology folyóiratban július 8-án megjelent tanulmány részletesen is ismerteti.
A hozzávetőlegesen 540 millió évvel ezelőtti kezdődő kambriumi időszakból már korábban is előkerültek a Stanleycaris hirpex néven ismert élőlény megkövesedett maradványai, ám ezek csak részleteiben őrizték meg az állat külső és belső szerveit. A kanadai kutatók most viszont több tucat olyan fosszíliát találtak, amelyeken hihetetlen részletgazdagsággal kivehető a bizarr felépítésű faj példányainak agya és idegrendszere is.
Az ízeltlábúak és a mai rovarok ősének tartott S. hirpex ugyan mindössze 20 centiméteresre nőtt, de a kutatók szerint így is a kambriumi tengerek egyik csúcsragadozója volt.
A fosszíliák alapján a paleontológusok rekonstruálták, hogy az S. hirpex agya két részből állt: a protocerebrum a szemekhez, a deutocerebrum a speciális homlokkarmokhoz kapcsolódott. A kutatók szerint e az eredmény nagyban hozzá járul ahhoz, hogy tisztázni lehessen a modern ízeltlábúak és a ma élő rovarok három szegmensre tagolódó agyához vezető evolúciós utat.
Az állat anatómiai részleteit tökéletes épségben megőrző fosszíliák egy másik szenzációval is szolgáltak. A most azonosított túlméretezett mediális harmadik szem olyan speciális tulajdonság, amelyet korábban sohasem azonosítottak az S. hirpexet és rokonfajait magába foglaló ősi, Radiodonta rend tagjainál. A kanadai kutatók ugyan csak találgatnak, hogy az ősi ízeltlábú hogyan használta ezt a szemet, de a legvalószínűbb, hogy a zsákmányszerzést szolgálta, szerintük az állat harmadik szeme a mai szitakötők és darazsak medián látószervéhez hasonlóan kevésbé fókuszált jól, mint a két szempár, ugyanakkor hihetetlen érzékeny lehetett minden apró vizuális információra.
Az alábbi videó mozgásban is bemutatja, miként is nézhetett ki a kambriumi csúcsragadozó:
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: