Az észak-spanyolországi Sierra de Atapuercában évtizedek óta folynak az emberi törzsfejlődés alig ismert időszakát feltárni hivatott ásatások. 1994-ben innen kerültek elő azok a csontmaradványok, amelyek egy új fajjal bővítették az emberelődök listáját.

A tudományos közmegegyezés szerint az úttörő ember, vagyis Homo antecessor néven lajstromba vett, korábban nem ismert emberelődök voltak Hominini nemzetség első képviselői Európában. A legújabb taxonómiai besorolás szerint e nemzetség a modern emberrel együtt magába foglalja a Homo nemet, a csimpánzok Pan nemét az utolsó közös ősükkel egyetemben, valamint minden köztük lévő fajt is.

A modern és a neandervölgyi ember egyik közeli rokonának, illetve közös ősének is tartott H. antecessor első képviselői 1,2 millió évvel ezelőtt jelentek meg a kontinensen – legalábbis mostanáig ez szerepelt a szakirodalomban.

Június 30-án Sierra de Atapuercában egy 200 ezer évvel korábbra datált földtani rétegben szenzációs leleletre bukkantak a kutatók – jelentette be az ásatásokat koordináló alapítvány július 8-án, pénteken.

Encontrada la cara del Primer Europeo.#Atapuerca nos abre de nuevo las puertas para descifrar el enigma de la aparición de la cara moderna. pic.twitter.com/lCSnJqM00q

— FUNDACION ATAPUERCA (@FATAPUERCA) July 8, 2022

A felső állkapocs és az arccsont töredékének morfológiai azonosítása egyértelművé tette, hogy a H. antecessor maradványai kerültek felszínre, a minden kétséget kizáró kormeghatározáshoz azonban még szükség van a csontok radiokarbon-vizsgálatára – írja az eredményről beszámoló IFL Science.

Az viszont bizonyos, hogy a felfedezés az archaikus emberiség történetének egyik alig ismert, de kulcsfontosságú fejezetét, az első Afrikát elhagyó emberelődök vándorlását segíthet rekonstruálni.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Az éghajlati változások döntő módon befolyásolták az ember evolúcióját

Tóth András tudomány 2022. április 13.

Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.

Újra felfedezett lábnyomok írják át a két lábon járás kialakulásának történetét

Tóth András tudomány 2021. december 1.

Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.

Átrajzolja az emberré válás evolúciós törzsfáját a 3,8 millió évvel ezelőtt élt előd koponyája

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 29.

Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.