Újra felfedezett lábnyomok írják át a két lábon járás kialakulásának történetét

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Évtizedekig elfeledett lábnyomok egy eddig ismeretlen, két lábon járó korai emberelődhöz tartozhatnak, amely 3,6 millió éve élhetett, derül ki az észak-tanzániai Laetoli lelőhelyen talált nyomok megismételt vizsgálatából.

A Laetoli egy másik, G-jelű területén 1978-ban felfedezett, szintén 3,6 millió éves lábnyomokat Australopithecus afarensisek hagyták hátra, melyek közé az ikonikus Lucy fosszília is tartozik. Ezek a nyomok a két lábon járás legősibb, egyértelmű bizonyítékai korai elődeink közt.

A Nature-ben szerda délután közölt kutatás újra feltárja a Laetoliban 1976-ban megtalált, majd elfeledett, furcsa alakú és ellentmondásos eredetű lábnyomokat és arra a következtetésre jut, hogy nem az Australopithecusok voltak az egyetlen korai rokonaink, melyek ekkor már két lábon járhattak.

Medve vagy ember?

Amennyiben Ellison McNutt, az ohiói egyetem biológiai antropológusának és kollégáinak eredményeit elfogadja a tudományos közösség, az kiegészíti a két lábon járás és az ember evolúciójának történetét. Emellett más kutatásokkal összhangban rámutat arra is, hogy az 5,3-tól 2,6 millió évig tartó pliocén korban élt, a Hominini nemzetséghez tartozó elődeink sokkal változatosabbak lehettek, mint eddig gondoltuk. A Hominini a modern embert is magába foglaló Homo nemet, a csimpánzok Pan nemét, utolsó közös ősüket és minden köztük lévő fajt – így az Australopithecus afarensiseket is – öleli fel.

Fantáziakép az Australopithecus afarensis mindennapjaibólForrás: Wikimedia Commons

Az Ellison McNutt és kollégái által a Laetoli A-jelű területén újra feltárt öt, egymást követő lábnyomról az 1970-es évek végén eredetileg azt feltételezték, hogy emberelődök hagyták hátra őket, de medvék nyomaihoz való látszólagos hasonlóságuk miatt végül nem tulajdonítottak nekik különösebb jelentőséget, így feledésbe merültek. Egészen 2019-ig, amikor McNutt és munkatársai ismét megtalálták, kiásták őket a lelőhelyen, majd kamerák és lézeres mérések segítségével háromdimenziós, digitális modelleket készítettek róluk, minden korábbinál részletesebben rekonstruálva azok szerkezetét.

Az öt közül az A2 és A3 jelzésű lábnyomok maradtak fenn a legjobb állapotban az évmilliók során. A kutatók által gondosan megtisztított nyomokon előbbi esetben a sarok mintázata, utóbbinál a második lábujj lenyomata jól kivehető. Arra, hogy a nyomokat geológiai folyamatok úgy módosították volna, hogy azok biológiailag lényeges információkat torzítsanak el, nem találtak bizonyítékot. A kutatók a lelőhelyen végzett munka mellett összehasonlították a nyomokat amerikai fekete medvék, csimpánzok és emberek által hagyottakkal, ám azok inkább emberi nyomokhoz, mintsem medvékéhez hasonlítottak.

Emellett vadon élő fekete medvék járását és viselkedését is megfigyelték, 51 órányi videót elemezve. Ebből világossá vált számukra, hogy a medvék csak az esetek kevesebb mint 0,1 százalékában jártak két lábon. Szerintük, ha a megfigyelt medvék viselkedése általánosítható, nagyon valószínűtlen, hogy öt egymás utáni lábnyomot hátra tudtak volna hagyni a területen. Ehhez hozzáadódik, hogy a tanzániai lelőhely 25 ezer állati fosszíliája között egyetlen medvétől származó maradvány sincs, ami tovább erősíti azt, hogy a nyomokat valószínűleg nem egy hátsó lábain járó medve hozta létre.

Australopithecus afarensis lábnyomok a tanzániai Laetoli területenFotó: AP/Raffaello Pellizzon

Fő a változatosság

A nyomok által rögzített keskeny lépésszélesség az eredeti, 1970-es években adott következtetéssel vág egybe McNutték szerint, miszerint azokat egy kis méretű, vélhetően a csúszós talaj miatt keresztlépésekkel haladó, két lábon járó korai emberelőd hagyta hátra a talajon 3,6 millió éve. A kutatók a nyomok háromdimenziós szerkezete, illetve a segítségükkel rekonstruált, az egyed lábára és testtartására vonatkozó jellemzők alapján úgy vélik, azokat nem Australopithecusok, hanem egy anatómiailag primitívebb lábbal rendelkező, de két lábon járó faj egyedei alakították ki.

McNutt és társainak vizsgálati eredményei összességében arra utalnak, hogy legalább két különböző két lábon járó, korai emberelőd élt 3,6 millió éve a tanzániai Laetoli területen. Ez tovább erősíti azon korábbi kutatások eredményeit, melyek szerint a 3–3,5 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban élt emberelődök változatosabbak voltak, mint eddig gondoltuk.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: