Újabb hátborzongató sikert aratott a magyar citizen science, vagyis a „több szem többet lát” elve alapján működő módszer: kiderült, hogy él-e Hyalomma marginatum és Hyalomma rufipes Magyarországon. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azért hozták létre a kullancsfigyelo.hu weboldalt, hogy ennek a két fajnak az elterjedtségéről szerezzenek információkat, ezért arra kérték a kullancsszpottereket, hogy fényképezzék le a parazitákat, és segítsenek Hyalommákat találni.

Ez már csak azért is fontos, mert a fajhoz tartozó kullancsok több veszélyes betegséget is terjesztenek (egyebek mellett a krími-kongói vérzéses lázat), de mindeddig legfeljebb vándormadarak által behurcolt példányokat találtak Magyarországon, és kevés bizonyíték volt arra, hogy ezek a kullancsok elviselnék az északabbra fekvő vidékek kemény teleit, vagy éppenséggel a Hyalomma esetében a hidegebb őszi időjárást.

Svédország, Németország, Magyarország

A kemény telek eltűntek, a kullancsok viszont megjelentek, igaz, nem tömegesen: a Kullancsfigyelő szerint a Hyalommák a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén érzik igazán jól magukat, de találtak már egyedeket Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban is. Magyarországon 2019-ben és 2021-ben is bukkantak Hyalomma kullancsokra vándormadarakon, amelyek az eredeti elterjedési területükről ide is elhozzák a fiatal (lárva vagy nimfa stádiumban lévő) rovarokat.

Legelőször, 2009-ben a Margit-szigeten figyeltek meg egy nimfát, vagyis nem kifejlett egyedet, amelyet vélhetően véletlenül hurcoltak be, tavaly pedig egy Vas megyei településen észleltek egy kifejlett példányt, amely egy kutyán élősködött. Az első kifejlett Hyalomma kullancsot Magyarországon 2012-ben, egy szarvasmarhán észlelték. Ez utóbbiról egy közeli madárvárta miatt feltételezik, hogy vándormadáron érkezhetett az országba.

Földvári Gábor kullancskutató és társai úgy vélik, nem ritka, hogy a madarakon élősködő paraziták távoli vidékekre is eljutnak, idáig azonban úgy tartották, hogy Európában nemigen maradnak életben. Az utóbbi évek kutatásai viszont növekvő Hyalomma-szaporulatra utalnak: úgy tűnik, hogy a kullancsok már Szlovákiában, Csehországban, Németországban, Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is megjelentek, és persze Magyarországon is akad belőlük.

Több száz kullancsfotó

A nemrégiben megjelent tanulmány szerint a szorgalmas kullancsfeljelentők 137 kullancsot és több száz, kullancsokról készült fényképet küldtek a kutatóknak. Ezek többsége az itthon őshonos és gyakori közönséges kullancs volt (Ixodes ricinus), de akadtak köztük kutyakullancsok (Dermacentor reticulatus) és birkakullancsok (Dermacentor marginatus), valamint a Haemaphysalis inermis faj képviselőit is több ízben feljelentették. Ezek tehát mind megélnek Magyarországon, de jó hír, hogy nem terjesztik a krími-kongói vérzéses lázat. Rossz hír, hogy egy csomó más betegséget viszont igen: az egyik leggyakoribb faj, a közönséges kullancs csípése például életre szóló vöröshús-allergiát is okozhat – igaz, Földvári szerint emiatt nem kell pánikba esni, a kullancs mielőbbi eltávolításával ugyanis minimálisra csökkenthető a betegség kockázata.

Bírja-e a telet?

A fő kérdés persze az, hogy a Hyalomma képes-e áttelelni Magyarországon. A kullancsmonitorozás során begyűjtött két egyed külön behurcolási esemény jövevényének tekinthető, és nem lehet róluk megállapítani, hogy a telet is átvészelték-e itthon. Ezek a kullancsok a meleg, 8 fok feletti átlaghőmérsékletű tavaszt és szintén melegebb késő nyári-őszi időjárást kedvelik: minél jobb az idő, annál valószínűbb, hogy képesek megvetni a lábukat ott is, ahol eddig nem voltak őshonosak.

Az itthoni példányokról ugyan nem lehet tudni, hogy át is teleltek-e, de a nemzetközi kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez nem lehetetlen: Franciaország déli részén és Bulgáriában például már vígan megélnek a Hyalommák. Sőt, úgy tűnik, hogy ha nem is vígan, de itthon is egyre jobb körülmények várják őket, és ezzel együtt, ha nem is járványosan, az általuk terjesztett krími-kongói vérzéses láz is megjelent az országban.

A krími-kongói vérzéses láz

A krími-kongói vérzéses láz (CCHF) már azelőtt is jelen volt Magyarországon, hogy az első Hyalommát észlelték volna. Az első humán fertőzésről 1976-ban számoltak be, az Országos Epidemiológiai Központ pedig 2008-ban adott hírt egy ismeretlen eredetű, négy évvel korábbi esetről. Ez két dolgot jelenthet: vagy nem szúrták ki az idegen kullancsok korábbi megjelenését, vagy pedig a Hyalommán kívül más kullancsfajok is képesek terjeszteni a fertőzést. Ez utóbbi lehetőség sem lenne túl meglepő: a már említett vöröshús-allergiáról (alfa-gal szindróma) sokáig úgy vélték, hogy csak az Amerikában élő Amblyomma americanum vagy az ausztrál Ixodes holocyclus csípése válthatja ki, de nagyon úgy tűnik, hogy a közönséges kullancs is elég lehet hozzá.

A krími-kongói vérzéses láz legfőbb terjesztője azonban a Hyalomma marginatum maradt – ezért sem jó hír a megjelenése, pláne a faj európai terjedése. Egy 2021-es magyar tanulmány szerint az Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és a Balkánon terjedő betegség elleni antitestek a vizsgált vérminták 0,37 százalékában volt kimutatható: a 2700 vérminta közül tízben találták meg a CCHF nyomát. Ez nem túl sok, de ahhoz épp elég, hogy a tanulmány szerzői szükségesnek érezzék figyelmeztetni a veszélynek leginkább kitett munkavégzőket (erdészeket, vadászokat) és az orvosokat a fertőzés veszélyére. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert a CCHF a húsallergiához hasonlóan nem túl ismert betegség, ennek megfelelően a diagnosztizálása is nehézségekbe ütközhet.

További feljelentéseket várnak

A vérzéses láz elterjedését vizsgáló tavalyi tanulmány és az idén megjelent kullancsmonitor-jelentés szerint is további vizsgálatok szükségesek a Hyalomma magyarországi jelenlétéről: lehetséges, hogy az állatok képesek voltak áttelelni (vagy inkább átőszölni) itthon, és az is elképzelhető, hogy a CCHF jóval elterjedtebb betegség, mint korábban hitték. A felfedezett kullancsokat továbbra is be lehet küldeni a kutatóknak, ahogyan fényképeket is lehet róluk készíteni – ha pedig valaki kora tavasszal talál Hyalommát itthon, az jó eséllyel már az őszt és a telet is itt töltötte.

A krími-kongói vérzéses láz megfékezése már csak azért is fontos, mert súlyos, 30 százalékos mortalitású betegségről van szó, amely lázzal, bágyadtsággal, ingerlékenységgel, fejfájással, súlyos végtagfájdalmakkal és ágyéki fájdalommal jár, emellett vérző kiütéseket, orrvérzést és véres székletet okozhat. A kullancsok által terjesztett vírus a parazitát hordozó állatokból nem vált ki ilyen tüneteket, az emberből viszont igen, bár valószínű, hogy a fertőzés sok esetben tünetmentesen zajlik le.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás