A Magyarországon élő közönséges kullancs csípése is okozhat vöröshús-allergiát

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az eddig is közismert volt, hogy a kullancsok egy sor betegséget terjesztenek, ezek közül a legújabb azonban kicsit más, mint a többi: mint korábbi cikkünkben írtuk, az alfa-gal szindróma (AGS) hatására a beteg érzékeny lesz a vörös húsra és általában az emlősök felhasználásával készült termékekre, az ilyesmi fogyasztására a szervezete pedig egy sor tünetet produkálhat a kiütések megjelenésétől az anafilaxiás sokkig. 

A kórra csak tüneti kezelés létezik, és bár korábban csak egy Amerikában élő kullancsfaj, a magányos csillag (lone star tick, Amblyomma americanum) és egy ausztrál kullancs (Ixodes holocyclus) esetében találtak bizonyított összefüggést, egyre több jel utal arra, hogy más fajok csípése is kiválthatja a betegséget. Ezek közé tartozik az Európában, így Magyarországon is mindenhol elterjedt és méltán népszerűtlen közönséges kullancs is (Ixodes ricinus).

A közönséges kullancsFotó: Wikimedia Commons

Itthon is megél, de ez még nem nagy tragédia

Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója a Qubit kérdésére azt mondta, hogy bár Magyarországon még nem vizsgálták, hogy az itt honos kullancsok nyála tartalmazza-e az allergiát okozó anyagot, korábbi kutatások szerint a közönséges kullancs szervezete maga állítja elő az alfa-galt, így nem is kérdés, hogy ez itthon valós veszélyt jelent-e. 

A kutató szerint a környékbeli országokban már regisztráltak AGS-es eseteket, és ha itthon is vöröshús-allergiát állapítanak meg valakinél, azt bizonyára kullancscsípés okozta. Földvári hozzátette, hogy ettől függetlenül pánikra semmi ok: a kullancsok eddig is rengeteg betegséget terjesztettek, önmagában egy csípés általában nem jelent komolyabb veszélyt, és ha az ember átvizsgálja magát kirándulás után, és a lehető leggyorsabban eltávolítja a kullancsot, az általa terjesztett egyéb kórok veszélye is minimálisra csökken. Az AGS diagnózisát egy allergénspecifikus immunglobulin-vizsgálat után lehet felállítani, de az amerikai adatok szerint még annak sem kell feltétlenül a vörös hús miatt aggódnia, akinek megemelkedett az IgE-szintje: ezeknek az eseteknek is csak az 1-8 százalékában figyeltek meg allergiás tüneteket.

A rejtélyes AGS

De mi ez a rejtélyes kór, és miért tudunk róla olyan keveset? Sokáig még az amerikai eseteknél sem volt világos, hogy az AGS-t kullancscsípés okozza: a szimptómával a kutatók 2004-ben találkoztak először, amikor egy cetuximab hatóanyagú új rákgyógyszert dobtak piacra az Egyesült Államokban (a cetuximab olyan ellenanyag, ami blokkolja az epidermális növekedési faktort, az EGFR-t). Ezzel nagyjából egy időben Ausztráliában is felfigyeltek a különös húsallergiára, ott gyógyszerteszt nélkül: az első elszórt eseteket 1987-ben regisztrálták Sydney-ben, a kétezres évek közepén viszont emelkedtek az esetszámok. A cetuximab néhány betegnél allergiás reakciókat váltott ki, és minél többeknek adták be a gyógyszert, annál inkább megfigyelhetővé vált, hogy ezek a reakciók egyes vidékeken gyakoribbak, mint máshol. Egy bentonville-i beteg a gyógyszer beadása után összeesett és meghalt. Az orvosok allergiás reakcióra gyanakodtak, de nem tudták, mi lehet az allergén.

Járványtérkép, kullancstérkép

Tina Hatley immunológus és Thomas Platts-Mills, a Virginiai Egyetem allergológiai intézetének munkatársai végül rájöttek, hogy a reakciókat a galaktóz-alfa-1,3-galaktóz nevű cukormolekula váltja ki, amelyet a cetuximab gyártásához is felhasználtak. Ahhoz viszont, hogy létrejöjjön az allergiás reakció, a betegeknek a korábbiakban találkozniuk kellett az alfa-gallal. Jacob Hosennek, a Hatley és Mills-féle kutatócsapat egyik tagjának tűnt fel először, hogy az allergiának valami köze lehet a kullancsokhoz: az esetek a térképen ugyanabban a szórásban helyezkedtek el, mint ahol az amerikai népegészségügyi központ, a CDC sziklás-hegységi foltos lázas (RMSF, Rocky Mountains Spotted Fever) eseteket regisztrált. 

Az allergia és a kullancstífusznak is nevezett betegség között, amelyet a Rickettsia rickettsii nevű baktérium okoz, nem volt közvetlen összefüggés, de a kutatóknak szemet szúrt az egybeesés. Hasonló mintázatra figyelt fel Sheryl Van Nunen, a Sydnes-i Royal North Shore Kórház orvosa is: az allergiás tünetekkel jelentkező betegek lakhelye megegyezett az Ixodes holocyclus nevű kullancs élőhelyével. Scott Commings allergológus, aki azóta a világ első számú AGS-szakértőjévé vált, arról is meggyőződött, hogy a betegei közül mindet érte kullancscsípés az elmúlt időszakban. Megvolt a kapocs, legalábbis elméletben: az AGS-t a magányos csillag csípése váltja ki. Az összefüggést csak jóval később sikerült bebizonyítani, de mára tudományos konszenzus uralkodik abban, hogy az allergiát valóban a kullancs csípése váltja ki.

Amerika, London, Párizs

Eddig csak az Amerikában élő magányos csillag ellen gyűlt össze kellő mennyiségű terhelő bizonyíték, de más fajok is szerepelnek a listán. Ausztráliában, Japánban, Angliában, Svédországban és még egy sor másik országban (Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Norvégiában, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Lengyelországban) is találtak AGS-es eseteket, ahol a lone star ugyan nem él meg, de bőven akad másféle kullancs. A helyzet kísértetiesen hasonlít arra, amikor Hosen és Commings összekötötték a pontokat, és rájöttek, hogy a kullancsok elterjedése és az allergiások lakhelye összefügg: az ausztrál és a japán kutatók sem találták meg a közvetlen összefüggést, de annyit magabiztosan állítanak, hogy az összkép alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kullancsok okozzák a bajt. Magyarországon egyelőre nem regisztráltak hasonló esetet, de ha ez mégis megtörténne, szinte biztos lenne, hogy a betegséget kullancscsípés okozta, más kiváltó okról egyelőre legalábbis nem tudnak a kutatók.

Ez nem olyan allergia

A bizonytalanság egyik oka az AGS allergiától szokatlan viselkedése. Commings szerint hiába ismernek egyre több esetet az Egyesült Államokban, a betegség még a szakemberek előtt is kevéssé ismert, az pedig, hogy a válaszreakciók csak az allergén elfogyasztása után 3-6 órával jelentkeznek, szintén megnehezíti a diagnosztikát. Tünet márpedig sokféle lehet: Platt szerint a betegek leggyakrabban kiütésekre panaszkodnak, de előfordulhat szapora szívverés, hasmenés, levertség, depresszió vagy akár anafilaxiás sokk is. A sokféle tünet miatt, és mert a betegség még a lone star eredeti élőhelyén sem számít közismertnek, pedig ott jobban dokumentáltak az esetek, a betegek tüneteit sem veszik mindig komolyan, vagy pszichés eredetűnek gondolják őket, allergiára nem gyanakszanak. Nem túl jó hír, hogy Commins szerint az újabb kutatások arra utalnak, hogy még a tünetmentes esetekben is megnőhet a kardiovaszkuláris betegségek és az érszűkület kockázata.

Kerüljük a kullancsot!

De mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj, és kialakult az allergia? Röviden: reménykedni, hogy elmúlik. A kutatók ugyanakkor több gyógyszerrel is kísérleteznek, amelyektől azt várják, hogy megoldást nyújtanak a húsallergiára. Bár az Egyesült Államokban gyakrabban foglalkoznak a kérdéssel, az ottani és az európai adatok alapján is úgy tűnik, hogy minél többször csípi meg az embert kullancs, annál nagyobb lesz az IgE-szintje, és ez idővel allergiás tünetek kialakulásához vezethet, így amíg nincs rá gyógyszer, érdemes figyelni a kullancsokra, és ahogy Földvári is javasolja, minél hamarabb eltávolítani őket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: