Az eddig is közismert volt, hogy a kullancsok egy sor betegséget terjesztenek, ezek közül a legújabb azonban kicsit más, mint a többi: mint korábbi cikkünkben írtuk, az alfa-gal szindróma (AGS) hatására a beteg érzékeny lesz a vörös húsra és általában az emlősök felhasználásával készült termékekre, az ilyesmi fogyasztására a szervezete pedig egy sor tünetet produkálhat a kiütések megjelenésétől az anafilaxiás sokkig.

A kórra csak tüneti kezelés létezik, és bár korábban csak egy Amerikában élő kullancsfaj, a magányos csillag (lone star tick, Amblyomma americanum) és egy ausztrál kullancs (Ixodes holocyclus) esetében találtak bizonyított összefüggést, egyre több jel utal arra, hogy más fajok csípése is kiválthatja a betegséget. Ezek közé tartozik az Európában, így Magyarországon is mindenhol elterjedt és méltán népszerűtlen közönséges kullancs is (Ixodes ricinus).

Itthon is megél, de ez még nem nagy tragédia

Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója a Qubit kérdésére azt mondta, hogy bár Magyarországon még nem vizsgálták, hogy az itt honos kullancsok nyála tartalmazza-e az allergiát okozó anyagot, korábbi kutatások szerint a közönséges kullancs szervezete maga állítja elő az alfa-galt, így nem is kérdés, hogy ez itthon valós veszélyt jelent-e.

A kutató szerint a környékbeli országokban már regisztráltak AGS-es eseteket, és ha itthon is vöröshús-allergiát állapítanak meg valakinél, azt bizonyára kullancscsípés okozta. Földvári hozzátette, hogy ettől függetlenül pánikra semmi ok: a kullancsok eddig is rengeteg betegséget terjesztettek, önmagában egy csípés általában nem jelent komolyabb veszélyt, és ha az ember átvizsgálja magát kirándulás után, és a lehető leggyorsabban eltávolítja a kullancsot, az általa terjesztett egyéb kórok veszélye is minimálisra csökken. Az AGS diagnózisát egy allergénspecifikus immunglobulin-vizsgálat után lehet felállítani, de az amerikai adatok szerint még annak sem kell feltétlenül a vörös hús miatt aggódnia, akinek megemelkedett az IgE-szintje: ezeknek az eseteknek is csak az 1-8 százalékában figyeltek meg allergiás tüneteket.

A rejtélyes AGS

De mi ez a rejtélyes kór, és miért tudunk róla olyan keveset? Sokáig még az amerikai eseteknél sem volt világos, hogy az AGS-t kullancscsípés okozza: a szimptómával a kutatók 2004-ben találkoztak először, amikor egy cetuximab hatóanyagú új rákgyógyszert dobtak piacra az Egyesült Államokban (a cetuximab olyan ellenanyag, ami blokkolja az epidermális növekedési faktort, az EGFR-t). Ezzel nagyjából egy időben Ausztráliában is felfigyeltek a különös húsallergiára, ott gyógyszerteszt nélkül: az első elszórt eseteket 1987-ben regisztrálták Sydney-ben, a kétezres évek közepén viszont emelkedtek az esetszámok. A cetuximab néhány betegnél allergiás reakciókat váltott ki, és minél többeknek adták be a gyógyszert, annál inkább megfigyelhetővé vált, hogy ezek a reakciók egyes vidékeken gyakoribbak, mint máshol. Egy bentonville-i beteg a gyógyszer beadása után összeesett és meghalt. Az orvosok allergiás reakcióra gyanakodtak, de nem tudták, mi lehet az allergén.

Járványtérkép, kullancstérkép

Tina Hatley immunológus és Thomas Platts-Mills, a Virginiai Egyetem allergológiai intézetének munkatársai végül rájöttek, hogy a reakciókat a galaktóz-alfa-1,3-galaktóz nevű cukormolekula váltja ki, amelyet a cetuximab gyártásához is felhasználtak. Ahhoz viszont, hogy létrejöjjön az allergiás reakció, a betegeknek a korábbiakban találkozniuk kellett az alfa-gallal. Jacob Hosennek, a Hatley és Mills-féle kutatócsapat egyik tagjának tűnt fel először, hogy az allergiának valami köze lehet a kullancsokhoz: az esetek a térképen ugyanabban a szórásban helyezkedtek el, mint ahol az amerikai népegészségügyi központ, a CDC sziklás-hegységi foltos lázas (RMSF, Rocky Mountains Spotted Fever) eseteket regisztrált.

Az allergia és a kullancstífusznak is nevezett betegség között, amelyet a Rickettsia rickettsii nevű baktérium okoz, nem volt közvetlen összefüggés, de a kutatóknak szemet szúrt az egybeesés. Hasonló mintázatra figyelt fel Sheryl Van Nunen, a Sydnes-i Royal North Shore Kórház orvosa is: az allergiás tünetekkel jelentkező betegek lakhelye megegyezett az Ixodes holocyclus nevű kullancs élőhelyével. Scott Commings allergológus, aki azóta a világ első számú AGS-szakértőjévé vált, arról is meggyőződött, hogy a betegei közül mindet érte kullancscsípés az elmúlt időszakban. Megvolt a kapocs, legalábbis elméletben: az AGS-t a magányos csillag csípése váltja ki. Az összefüggést csak jóval később sikerült bebizonyítani, de mára tudományos konszenzus uralkodik abban, hogy az allergiát valóban a kullancs csípése váltja ki.

Amerika, London, Párizs

Eddig csak az Amerikában élő magányos csillag ellen gyűlt össze kellő mennyiségű terhelő bizonyíték, de más fajok is szerepelnek a listán. Ausztráliában, Japánban, Angliában, Svédországban és még egy sor másik országban (Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Norvégiában, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Lengyelországban) is találtak AGS-es eseteket, ahol a lone star ugyan nem él meg, de bőven akad másféle kullancs. A helyzet kísértetiesen hasonlít arra, amikor Hosen és Commings összekötötték a pontokat, és rájöttek, hogy a kullancsok elterjedése és az allergiások lakhelye összefügg: az ausztrál és a japán kutatók sem találták meg a közvetlen összefüggést, de annyit magabiztosan állítanak, hogy az összkép alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kullancsok okozzák a bajt. Magyarországon egyelőre nem regisztráltak hasonló esetet, de ha ez mégis megtörténne, szinte biztos lenne, hogy a betegséget kullancscsípés okozta, más kiváltó okról egyelőre legalábbis nem tudnak a kutatók.

Ez nem olyan allergia

A bizonytalanság egyik oka az AGS allergiától szokatlan viselkedése. Commings szerint hiába ismernek egyre több esetet az Egyesült Államokban, a betegség még a szakemberek előtt is kevéssé ismert, az pedig, hogy a válaszreakciók csak az allergén elfogyasztása után 3-6 órával jelentkeznek, szintén megnehezíti a diagnosztikát. Tünet márpedig sokféle lehet: Platt szerint a betegek leggyakrabban kiütésekre panaszkodnak, de előfordulhat szapora szívverés, hasmenés, levertség, depresszió vagy akár anafilaxiás sokk is. A sokféle tünet miatt, és mert a betegség még a lone star eredeti élőhelyén sem számít közismertnek, pedig ott jobban dokumentáltak az esetek, a betegek tüneteit sem veszik mindig komolyan, vagy pszichés eredetűnek gondolják őket, allergiára nem gyanakszanak. Nem túl jó hír, hogy Commins szerint az újabb kutatások arra utalnak, hogy még a tünetmentes esetekben is megnőhet a kardiovaszkuláris betegségek és az érszűkület kockázata.

Kerüljük a kullancsot!

De mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj, és kialakult az allergia? Röviden: reménykedni, hogy elmúlik. A kutatók ugyanakkor több gyógyszerrel is kísérleteznek, amelyektől azt várják, hogy megoldást nyújtanak a húsallergiára. Bár az Egyesült Államokban gyakrabban foglalkoznak a kérdéssel, az ottani és az európai adatok alapján is úgy tűnik, hogy minél többször csípi meg az embert kullancs, annál nagyobb lesz az IgE-szintje, és ez idővel allergiás tünetek kialakulásához vezethet, így amíg nincs rá gyógyszer, érdemes figyelni a kullancsokra, és ahogy Földvári is javasolja, minél hamarabb eltávolítani őket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: