Az évről évre magasabb globális átlaghőmérsékletekkel járó jelenkori klímaváltozás számtalan nem kívánt következményeinek egyike az állatról emberre terjedő megbetegedések növekvő gyakorisága. A rettegett zoonózisok közül is kiemelkedik alattomosságával az alig négy évtizede azonosított, hivatalosan Lyme-borreliosis néven emlegetett Lyme-kór.

A többnyire tünetmentesen átvészelhető betegség a statisztikailag ritka szövődményeiről lett hírhedt. Az agyhártyagyulladástól az arcizombénuláson át a krónikus ízületi bántalmakig sorolható következményeket a Borrelia nemzetségbe sorolt baktériumok váltják ki az emberi szervezetben. Bár az állatorvoslásban jól ismertek a Lyme-kóros kutyák és macskák, a kórokozók szinte kizárólag kullancs-csípéssel jutnak be az emberi szervezetbe. Az északi féltekén egyértelműen csak a pókszabásúak rendszertani osztályába tartozó Ixodes rend fajai a betegség terjesztői, mivel a kórokozók ezen kullancsok emésztőrendszerében telepednek meg. A baktériumok akkor kerülnek be az emberi véráramba, amikor közti gazdájuk táplálkozik, vagyis a célszemély vérét szívja.

A nemzetközi infektológiai szakirodalom szerint a Lyme-kórt kiváltó kullancscsípéseket nyáron szenvedik el az emberek az északi féltekén. Az ízeltlábú vérszívók speciális életciklusát ugyanis jelentősen befolyásolják a hőmérsékleti viszonyok: a kullancslárva a késő tavaszi, kora nyári melegben alakul át fertőzni képes nimfává, aztán a terjesztés javát elvégző kifejlett és ivarérett imágóvá.

A kullancs encephalitis néven ismert súlyos megbetegedés kórokozóját is hordozó, ezért vírusvektorként is számon tartott paraziták naptárhoz igazítható viselkedése az utóbbi időkben azonban megváltozott. Legalábbis Észak-Amerikában, ahol jellemzően a szarvas kullancs (deer tick) néven emlegetett Ixodes scapularis terjeszti a Lyme-kórért felelős baktériumokat.

Az amerikai Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaság január első hetében tartott kongresszusán került terítékre az a kutatás, amely szerint a korokozót hordozó ízeltlábúak már télen sem inaktívak, így nem csak a nyári időszakban jelentenek kockázatot az Egyesült Államokban, ahol 2021-ben mintegy 1,6 millió, krónikus szövődményekkel küzdő Lyme-kóros beteget tartottak nyilván az egészségügyi szolgálatok.

A Science beszámolója szerint a szóban forgó eredményt a kanadai Dalhousie Egyetem kutatói osztották meg a kongresszusra egybegyűlt szakmabeliekkel. Laura Ferguson ökológus-immunológus és az egyik tanítványa három télen át vizsgálták a természetből begyűjtött 600 kifejlett szarvas kullancs viselkedését, különféle hőmérsékleti viszonyok között. Első körben azt vizsgálták, hogy miként vészelik át a telet. Ehhez az állatokat egyesével egy-egy avarral bőségesen kibélelt üvegedénybe helyezték még ősszel. A kullancsos üvegeket a kutatók a szabad ég alatt tartották, ahol a vizsgálat első négy hónapja alatt -18 és +20 Celsius-fok között változott a hőmérséklet. Tavasszal számba vették az elhullott és életben maradt példányokat, azt is megvizsgálva, hogy melyikük hordozza a Borrelia baktériumot. Kiderült, hogy a fertőzött kullancsok 79 százaléka élte túl a hideget, míg a nem fertőzött kullancsoknak csak a fele.

A Science szerint Fergusont különösen az érdekelte, hogy miként hat az állatokra a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribb téli hőmérsékletingadozás. A második télen a kutatók háromféle időjárási szcenáriót imitálva már laborban vizsgálták a kórokozót hordozó és attól mentes kullancsokat.

Az egyik csoportot mindvégig fagypont alatt, másik részüket pedig állandó 3 Celsius-fokon tartották, míg a harmadik társaság a korábbi években tapasztalt időjárás alapján 10 fokot is meghaladó gyors változásoknak tették ki. Az aktivitást infravörös mozgásérzékelővel mérték. Kiderült, hogy a baktériumokat hordozó ingadozó hőmérsékleten tartott kullancsok hetente átlagosan 4 nap voltak aktívak, szemben a baktériummentes és állandó hőmérsékleten tartott kullancsok heti 1-2 napjával. További meglepetés volt, hogy a fertőzőképes kullancsok nagyobb hányada lett aktív az imitált hidegbetörések után, mint a nem fertőzőké. A kutatók szerint ez az eredmény alátámasztja azt a korábban már megfigyelt sajátosságot, hogy Borrelia-baktériumok még nem ismert módon, de mindenképp aktívabbá teszik a kullancsokat.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Minél melegebb van, annál jobban kedveli a kullancs az embert

Dippold Ádám tudomány 2020. november 17.

Egy friss kutatás eredményei szerint 37,8 fokos hőmérséklet esetén a kullancsok inkább az ember vérét szeretnék szívni, mint a kutyáét, míg hűvösebb időben általában a kutyák mellett döntenek. Ez azt is jelenti, hogy a globális felmelegedés miatt egyes melegkedvelő paraziták amellett, hogy északabbi területeken is elterjednek, nagyobb veszélyt jelentenek majd az emberre is.

A klímaváltozás és az emberi beavatkozás miatt köszönt be az egész éves kullancsszezon

Qubit.hu tudomány 2020. augusztus 27.

Az emberi tevékenységnek szisztematikus és előrejelezhető hatása van a kórokozókat fenntartó úgynevezett rezervoár gazdák jelenlétére – derült ki egy új tanulmányból. Vándormadarak is utaztatják a kullancsokat.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 28.

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.