Elveszett erődöt találtak Kurdisztánban
Natounia elveszett városa a rómaiakkal folyamatos harcban álló pártusok egyik regionális központja lehetett, csak éppen eddig senki sem tudta róla, hogy hol van, a létéről is csak néhány itt vert pénzérme árulkodott – egy frissen megjelent tanulmányban a feltárást végző régészek viszont azt állítják, hogy Kurdisztán hegyei között megtalálták az egykori királyi város romjait.
Natounia több szempontból is szerencsés pozícióban volt: a pártusok 250 éven keresztül küzdöttek a rómaiakkal, a magaslaton lévő erőd pedig lehetővé tette számukra a környék felügyeletét. A másik nagy szerencse pedig az, hogy a terméketlen hegyoldalon az erőd falai és a bejáratát őrző faragványok is jó állapotban maradtak fenn, így a kutatók drónokkal a levegőből, és az ásatások során földközelből is vizsgálhatták a város maradványait.
Az erőd két bejárata a Zagrosz-hegységben, a Piramagrun-hegy lábánál található, mindkettőt egy-egy gazdagon vésett dombormű őrzi. A rajtuk látható alak a régészek feltételezése szerint Adiabene uralkodóját ábrázolja. Michael Brown, a Heidelbergi Egyetem régésze szerint az alak származásáról a ruhája árulkodik. Bár írásos bizonyíték nem maradt fenn arról, hogy Adiobene mikor került a Pártus Birodalomhoz, a pártusok valószínűleg II. Mithridatész ideje alatt hódították meg a királyságot a Krisztus előtti első században.
Helm-szurdok
A városfalakon belül két kisebb település maradványait is megtalálták. A városfalak 4 kilométer hosszan húzódnak a magától is kiválóan védhető terepen, ezért Brown szerint valóban valószínű, hogy a rejtélyes, gazdag és erős város hírében álló Natounia romjaira bukkantak – a lelet egyúttal arra is utal, hogy a Pártus Birodalom jóval erősebb lehetett a vidéken, mint korábban feltételezték. A városfalon belül több templom romjaira is rábukkantak, ezekben a régészek Anahita istenasszonyt tisztelték. A területen több barakk romjai is megtalálhatóak, ezért úgy gondolják, hogy többé-kevésbé jelentős katonai központról lehetett szó.
Brown az erődöt a Helm-szurdokhoz hasonlította A gyűrűk urából, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a várost nem lakták sokáig, a legtöbb épülete nagyjából egy időben épült, hiányoznak a ráépítések és a javítások is, így a régészek feltételezése szerint körülbelül száz éven keresztül lakhattak itt.
Addig viszont fontos katonai és diplomáciai központ lehetett: a római hadak gyakran eljutottak Adiobene keleti határáig, ahol az erőd épült, de az alföld és a felföld közötti pozíciója révén a kereskedelemben is komoly szerepet játszhatott. A rómaiak elleni védelemhez persze nem volt elég a fal: a Rabana nevű településhez közelebb eső északnyugati részen egy bástya és több, a városfalakon kívül épített torony is őrizte a települést. Bár a falaknak csak a szabálytalan kövekből rakott alsó része maradt meg, a vastagságuk és a közelben talált vályogmaradványok alapján a régészek úgy gondolják, hogy a városfal ezen a helyen legalább öt méter magas lehetett.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: