A Nap működését imitáló magfúziót a tiszta energia szent gráljának tartják, mivel a technológia azt ígéri, hogy szinte korlátlan mennyiségű energiát termelhet, károsanyag-kibocsátás nélkül, ráadásul az atomenergia nagy problémáját, a hosszú életű radioaktív hulladékok keletkezését is elkerüli.

Ezért nagy szó, hogy egyre több pénz áramlik a fúziós erőművek megvalósításán dolgozó startupokba: most éppen a Google és a Chevron vett részt a TAE Technologies nevű kaliforniai vállalkozás 250 millió dolláros tőkeemelésében – a cég így már összesen 1,2 milliárd dollárt gyűjtött össze. A Google egyébként már 2014 óta segíti a TAE-t, de míg eddig csak mesterséges intelligenciájával és számítási kapacitással támogatta a startupot, most először hajtott végre pénzügyi befektetést a cégben.

Az 1998-ban alapított TAE célja, hogy a 2030-as évek elejére kereskedelmi méretű fúziós reaktort hozzon létre, amely már a villamosenergia-hálózatnak is tud energiát szolgáltatni.

A mostani befektetési kört megelőzte, hogy a TAE partneri kapcsolatba lépett a japán Nemzeti Fúziós Tudományos Intézettel. Ezt japán részről azért tartották fontosnak, mert sok más állammal ellentétben az ázsiai ország nem rendelkezik bőséges megújuló energiaforrásokkal, mivel hiába borítják nagy mértékben napelemek a sík területeket, a nagy népsűrűség és a hegyvidékek miatt problémát okoz a terjeszkedés, így továbbra is a szénre, olajra és földgázra kell támaszkodnia az ország energiapolitikájának.

A TAE nemrég technológiai mérföldkövet is elért: Norman névre hallgató kísérleti reaktorában 75 millió Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletet ért el. A startup a kedden bejelentett új támogatási körből származó forrásokat a következő generációs fúziós reaktorának, a Copernicusnak a megépítésére fordítja, amelyet 2025-re terveznek befejezni.

A kaliforniai cég nem a megszokott, a legnagyobb nemzetközi fúziós projektben (ITER) is használt tokamak módszerrel dolgozik, hanem egy lineáris gépet használ – a hosszú, vékony szerkezetet sugárhajtású, fordított mezős konfigurációnak nevezik. A berendezés két végén plazmát termelnek, amelyet aztán középre lőnek, ahol a plazmák összecsapódása indítja be a fúziós reakciót.

A TAE berendezése üzemanyagában is eltér az általános fúziós projektektől: trícium és deutérium helyett hidrogén-bórral (p-B11) dolgozik, amelynek előnye, hogy a tríciummal ellentétben nem kell mesterségesen előállítani, cserébe sokkal magasabb hőmérsékletet igényel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Fúziós rekordot ért el az európai JET, aminek munkájában magyar kutatók is részt vesznek

Tóth András tudomány 2022. február 9.

Az oxfordi kísérleti reaktor 59 megajoule hőenergiát szabadított fel, több mint kétszeresen megdöntve korábbi rekordját. Az 5 másodpercnyi reakció igazolja, hogy lehetséges a fenntartható fúziós energiatermelés, így a legnagyobb fúziós projektbe, az ITER-be fektetett magyar munkát is érdemes fokozni.

Itt a fantasztikus égő plazma, amivel végre belátható távolságba került a fúziós energia

Tóth András tudomány 2022. január 26.

Az amerikai National Ignition Facility kutatói 192 lézer segítségével olyan fúziós reakciót indítottak el, amilyet laboratóriumban még soha senki. A tavaly elvégzett, a Nature-ben részletesen ma bemutatott kísérlet egy ideig önfenntartó plazmát hozott létre, és ez hatalmas lépés az önfenntartó fúziós reakciók, így a fúziós energia létrehozása felé.

Bemutatták a klímacsúcson a világ legnagyobb fúziós reaktorát, amelyen több tucat magyar kutató és mérnök is dolgozik

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 12.

Az USA, az EU, Oroszország és Kína együttműködésében épülő ITER munkálatait 2025-ben tervezik befejezni, tíz évvel később pedig már áramot is termelhet. A Nap működését imitáló berendezés biztonsági eszközein az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai is egy évtizede dolgoznak.