Akadémikusok tucatjai is petícióban tiltakoznak Orbán Viktor náci húrokat pendítő tusványosi beszéde ellen
Akadémikusok tucatjai tiltakoznak Orbán Viktor tusványosi beszéde ellen. Nyílt levelükhöz további akadémikusok és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének csatlakoását is várják. Mint írják,
„Az emberi faj egységes, ezért az emberi fajok, illetve keveredésük felvetése biológiailag eleve hibás, az ezekre történő politikai hivatkozás pedig történelmileg kudarcos, katasztrófák sorát okozó eszmerendszert idéz fel. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a miniszterelnök a magyar nép jövőjét ilyen tudományosan tarthatatlan tannal és veszélyes ideológiával kapcsolja össze.”
Mint az ismeretes, Magyarország miniszterelnöke múlt hét szombaton a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén a tusványosi diákfesztivál színpadán, Tusnádfürdőn azt domborította mondanivalójában, hogy szerinte a magyarok nem akarnak „kevert fajúvá válni”. A petícióban tiltakozó akadémikusok szerint viszont a magyarság nem vállalhat közösséget Orbán okfejtésével, miszerint „van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással...”.
A tiltakozó nyílt levelet eddig 67 akadémikus írta alá, a petíciót a Facebook-oldalán is megosztó Kertész János hálózatkutató mellett, Lovász László matematikus és Pálinkás József fizikus, az MTA előző elnökei, Lamm Vanda jogtudós, az MTA jelenlegi alelnöke, Pléh Csaba kognitív pszichológus, az MTA korábbi főtitkárhelyettese is. A lista reményeik szerint bővül.
A magyar tudósok nincsenek egyedül felháborodásukkal, két napja lemondásával nyomatékosította Orbántól való elhatárolódását Hegedüs Zsuzsa szegénységügyi kormánymegbízott is. Noha a szociológus 2010 óta vállalt szerepet az egyébként a szélsőjobboldali ideológiákkal folyamatosan kacsintgató Orbán-rezsimben, a „tiszta náci beszéd” nála is kiverte a biztosítékot. A kormány többi tagja az egyre hevesebb reakció ellenére is mosdatja a miniszterelnököt és közösséget vállal a tusványosi gondolatokkal. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint például nonszensz rasszizmussal vádolni Orbán Viktort.
Orbán tusnádfürdői beszédeinek jelentőségét és súlyát jól mutatja, hogy a magyar miniszterelnök nem először pedzegetett szimbolikus jelentőségű fordulatokat az erdélyi dzsemborin. Az illiberális demokrácia képét is Tusványoson dobta be először a köztudatba, a kifejezést 2014-es tusnádfürdői beszédében használta először – és korántsem utoljára.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: