Megtalálták a hüllők és kétéltűek legkárosabb fajait: több milliárd dollárba kerül a gazdaságnak egy sikló és egy béka

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az invazív kártevők által világszerte okozott gazdasági károkat számolta össze egy nemzetközi kutatócsoport, és megállapította, hogy a hüllők és kétéltűek csoportjában van két olyan faj, amely minden más fajnál nagyobb károkat okoz.

Az amerikai ökörbéka (Lithobates catesbeianus) és a barna mangrovesikló (vagy barna fakígyó, Boiga irregularis) 1986 és 2020 között együttesen 16,3 milliárd dollár, vagyis közel 6500 milliárd forintnyi kárt okozott. A két állat az ökológiai károk okozása mellett a mezőgazdasági termést is tönkreteszi, valamint költséges áramkimaradásokat is képes okozni.

A barna mangrovesikló ebből 10,3 milliárd dollárnyi kárért felel, részben azáltal, hogy ellenőrizetlenül terjedt el több csendes-óceáni szigeten. Guam szigetére például az amerikai tengerészgyalogosok telepítették be a fajt véletlenül, de mára akkorára nőtt a helyi populációja, hogy tömeges áramkimaradásokat okoz, mert csuszamlós testével tönkreteszi az elektromos vezetékeket.

A budapestnyi területű, kb. 170 ezer lakossal rendelkező Guamban több mint kétmillió barna mangrovesikló élhet a becslések szerint. A szigetek ökoszisztémái ráadásul sérülékenyebbek is az invazív fajokkal szemben, hiszen könnyebben elérhető az őshonos állatok és növények teljes kipusztulása.

A barna mangrovesikló és az amerikai ökörbékaForrás: Wikimedia Commons

Az amerikai ökörbéka ezzel szemben már Európában is költséges kezelési programokat tett szükségessé: a kétéltű, amely akár 30 centiméteresre és fél kilósra is megnőhet, a feljegyzések szerint szinte mindent megeszik, még saját fajtársait is, ezért számos szaporodási helyet békabiztos kerítésekkel kell körbevenni. Egy, a Scientific Reportsban megjelent tanulmányban idézett jelentés szerint Németországban csak öt tó elkerítése 270 ezer euróba (mai árfolyamon több mint 100 millió forintba) került.

A tanulmány szerzői azt remélik, hogy megállapításaik arra ösztönzik az illetékeseket, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a kártevők elleni védekezésre és más biobiztonsági intézkedésekre irányuló programokra.