Amikor arról beszélünk, hogy a klímaváltozás gyakran váratlan kihívások elé állítja az emberiséget, többek között olyan paradox jelenségekre gondolunk, mint a légkondicionálás. A felmelegedés miatt egyre elviselhetetlenebb nyarakat – főként városi környezetben – nehéz klímaberendezések nélkül bírni, miközben tudjuk, hogy a légkondicionálók csak tovább növelik a felmelegedést: a ma elterjedt eszközök olyan hűtőközegeket használnak (R-410A vagy R-32), amelyeknek a szén-dioxidnál 2000-szer vagy 675-ször nagyobb a globális felmelegedési potenciálja, így a klímaberendezések felelnek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 4 százalékáért. Csúcsidőben ráadásul áramkimaradást is okozhatnak, a villamosenergia-hálózat egyensúlyban tartása érdekében pedig gyakran fosszilis eredetű energiapótlásra van szükség.

Ezért különösen fontos, hogy a vízre, növényzetre vagy építészeti megoldásokra szorítkozó alternatívákon túl a már jól megszokott klímaberendezéseket is fenntarthatóbbá varázsolják, hiszen arra nem érdemes számítani, hogy a társadalom egyszerre csak eldobja ezeket az eszközöket. Egy floridai székhelyű startup, a Blue Frontier épp ilyen megoldáson dolgozik, és a napokban 20 millió dolláros tőkebevonást jelentett be – a befektetők élén a Bill Gates által alapított, energiaipari innovációkat finanszírozó Breakthrough Energy Ventures áll.

A bejelentés szerint a légkondicionáláshoz felhasznált villamos energia jelenleg meghaladja a megújuló energiaforrások és tárolórendszerek kiépítésének globális kapacitását, míg „a Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével. A nedvszívó folyadékot akkor töltik fel és tárolják, amikor a legtisztább vagy legolcsóbb a villamos energia, majd akkor használják hűtésre, amikor a villamos energia szennyező forrásokból jön, vagy épp drága”.

A Blue Frontier a következő megoldásokkal tervezi helyettesíteni a légkondicionáló egységek piacát ma uraló technológiát:

• megszünteti a magas globális felmelegedési potenciálú hűtőközeget az áttörést jelentő folyékony nedvszívó technológiával;
• az időjárástól és a használattól függően 50–90 százalékkal csökkenti a légkondicionáló berendezés elektromos fogyasztását;
• megszünteti a villamos energia csúcsigényét azáltal, hogy az energiatárolást egy szabadalmaztatott sós vizes megoldással ötvözi, amely lehetővé teszi a klímaberendezésnek a felesleges megújuló energia intelligens tárolását és felhasználását;
• valamint lehetővé teszi a hagyományos klímaberendezések korai lecserélését azáltal, hogy a hűtés-fűtést szolgáltatásként is nyújtja, tehát például a nagy irodaházaknak sem kell egyből nagy összegeket áldoznia a légkondicionáló eszközpark lecserélésére, így gyorsabban elterjedhet az új technológia.

„A hűtés már most is jelentős részét teszi ki a globális energiafogyasztásnak, és idővel várhatóan a fűtési igényt is meghaladja. A Blue Frontier innovációja azért fontos, mert a hűtés nagyobb hatékonyságát és rugalmasságát is biztosíthatja azáltal, hogy csökkenti a teljes terhelést és jobban képes kihasználni a megújuló energiát. A társaság olyan meggyőző árképzési modelleket is kidolgozott, amelyek gazdaságilag is racionális döntést tesznek lehetővé a hagyományos rendszerek lecserélése mellett” – mondta Carmichael Roberts, a Breakthrough Energy Ventures munkatársa.

A Blue Frontier rendszerében ugyan használnak némi hűtőközeget (a hagyományos rendszerekhez szükséges hűtőközegek egyharmadát-ötödét), de nem a hűtéshez, hanem a nedvszívó anyag sókoncentrációját szabályozó hőszivattyú működtetéséhez. „Így a hűtőközeg és a hűtőközeget szállító eszköz soha nem találkozik az épületbe belépő levegővel. Ez hatalmas előnyt jelent nekünk ahhoz, hogy könnyen hozzáférhető, enyhén gyúlékony hűtőközegeket használhatunk anélkül, hogy veszélyeztetnénk az épületben tartózkodó emberek biztonságát” – mondta Daniel Betts, a cég vezérigazgatója a CNBC-nek.

A technológiát eredetileg akkor fedezték fel, amikor a levegőben terjedő lépfene (anthrax) elpusztítására próbáltak hatékony módszert találni. Így a technológia folyékony szárítószereken alapul, vagyis olyan vegyi anyagokon, amelyek gőznyomása alacsonyabb, mint a vízé. Amikor a nedves levegőt átvezetik a folyékony nedvszívó anyagon, az kiszívja belőle a vizet, így párátlanítja a levegőt. Betts szerint tehát „a Blue Frontier légkondicionáló technológiájának egyik előnye a benti levegő minőségének általános javulása”.

A folyékony nedvszívó technológiát az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumában (NREL) fejlesztették ki, és a Blue Frontier 2018-ban kizárólagos licencet szerzett a szabadalomra. A további fejlesztések után az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriumban (ORNL) tesztelték a prototípusokat, és mára jutottak el odáig, hogy elérhető távolságba került a berendezések kísérleti telepítése: 2022 második felében tervezik felszerelni az első rendszereket kereskedelmi épületekben. Az Alpha nevű egység várhatóan 2023-ban kerül forgalomba, ezzel a kereskedelmi épületek tetőegységeit igyekeznek helyettesíteni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: