Az indonéz borneói Kalimantán közelében egy 5 méter átmérőjű, szénné égett fémgyűrűt, a malajziai Sarawak államának egyik falujában pedig egy kisebb darabot találtak – a törmelékek feltehetően abból a Long March 5B (Hosszú Menetelés–5B) nevű kínai hordozórakétából származnak, amely szombaton irányíthatatlanul tért vissza a Földre.

Az épülő Tiangong űrállomás egyik modulját szállító rakéta visszaérkezéséről a kínai űrügynökség (CNSA) azt állította, hogy nem jelent nagy kockázatot, és nyomon követik a törmeléket. Az amerikai Aerospace Corporation szerint azonban a kínai űrhivatal egyszerűen hagyta, hogy ellenőrizetlenül érkezzen vissza a Földre a rakétafokozat, ráadásul nem is adott pontos információt annak visszaérkezéséről – ezért Bill Nelson, a NASA főigazgatója is megszólta a CNSA-t.

A kínai tájékoztatás hiányában az Egyesült Államok Űrparancsnoksága jelentette, hogy a rakéta darabjai – magyar idő szerint – 18 óra 45 perc körül az Indiai-óceánba csapódtak. A kisebb, levált törmelékekről azonban csak a délkelet-ázsiai beszámolókból lehetett értesülni.

A kalimantáni fémgyűrű Jonathan McDowell, a Harvard Egyetem asztrofizikai központjának szakértője szerint éppen úgy néz ki, mint egy rakétafokozat hajtóanyagtartályának zárófedele, és méretben is stimmel, így nem lehet kérdés, hogy a kínai rakétából származik.

Sarawakban a maláj média beszámolói szerint két családot is evakuáltak a radioaktivitással kapcsolatos aggodalmak miatt, miután a közelben megtalálták a rakéta egy kisebb darabját. A földbe ékelődött fémdarabot Malajzia űrügynöksége és atombiztonsági hivatala a helyi rendőrséggel együtt vizsgálta meg. Bár McDowell szerint a fotók alapján a sarawaki törmelékről nem lehet olyan egyértelműen megállapítani, hogy a kínai rakétából származik, a meteoresőszerű jelenségről szóló helyi beszámolók alapján valószínű, hogy a közelben tért vissza a légkörbe a Hosszú Menetelés.

„Az űrkorszak hatvan éve alatt okoztak károkat rakéták, de tényleges áldozatok nem voltak. Szeretnénk, ha ez így is maradna. Kína az egyik vezető űrhatalommá vált, így meg kell találnunk a módját, hogy befogadjuk őket az űrnemzetek családjába, és arra ösztönözzük őket, hogy fogadják el a nemzetközi normákat” – mondta McDowell a Guardiannek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Vasárnap zuhanhatnak a Földre az irányíthatatlanná vált kínai rakéta darabjai

Bodnár Zsolt tudomány 2022. július 29.

A becslések szerint jó eséllyel nem érint lakott területet a 25 tonnányi űrszemét, de ugyanannak a kínai rakétának 2020-ban elefántcsontparti falvakban landoltak a törmelékei, és Kína továbbra sem hajlandó biztosítani az űrszemét apró darabokra hullását.

Kína máris embereket küld új űrállomására, a Mennyei Palotába

Bodnár Zsolt tudomány 2021. június 16.

Másfél hónappal a Mennyei Palota központi moduljának felküldése után máris érkeznek az első tajkonauták a fedélzetre, hogy a következő másfél évben felépülhessen az állomás, ami az ISS visszavonulása után hamarosan az egyetlen működő űrállomás lehet.

A Mennyei Palotával Kína átveheti az uralmat az alacsony Föld körüli pályán

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. május 24.

A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.