Kábelkigubancoló robotot fejlesztettek Amerikában

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Ken Goldberg, a Berkeley kutatója megunta, hogy összegubancolódott kábelek között kell kutatnia a laboratóriumban, ezért elhatározta, hogy megoldást talál a problémára. Ahelyett, hogy maga állt volna neki szórakozni a kábelekkel, úgy döntött, hogy inkább épít erre a célra egy robotot. 

Goldberg szerint a feladat nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik: a kábelek kicsik, hajlékonyak, nagy kézügyesség szükséges a kezelésükhöz, ráadásul a csomók is elég bonyolultak. A kutató és csapata végül a csomók matematikai elméleteit, illetve két speciálisan kialakított fogókart vetett be a kábelek ellen. A robotot éles képalkotásra és mélységérzékelésre alkalmas kamerákkal szerelték fel, az így kapott képeket pedig mesterséges intelligencia dolgozta fel.

Rázni és húzni már tud, lehajolni nem

A tesztek során a robotnak egy 2,7 méter hosszú USB-kábellel kellett megbirkóznia, de előfordult, hogy három méter hosszút is kapott. A gép először felmérte, hogy milyen kábellel és csomóval van dolga, majd az algoritmus eldöntötte, hogy milyen stratégiát válasszon, melyik karjával fogja szilárdan a kábelt, és melyiken csúsztassa. A kutatók nevet is adtak ennek a technikának: SGTM (Sliding and Grasping for Tangle Manipulation).

A robot először ugyanazzal próbálkozik, mint bárki, aki szembesült már hasonló problémával: elkezdi rázni a kábelt. Ha ez nem segít, végigfuttatja rajta az egyik karját, és megpróbálja húzással kioldani a csomót, ha pedig ez sem megy, az azonosított csomó közepétől, két irányban indul el kifelé. Ha kioldotta a csomót, végigfuttatja az egyik karját az egészen, hogy meggyőződjön a sikerről - ha ez is megtörtént, a kutatók sikeresnek nyilvánították a tesztet.

Az eszköz az egyszerűbb csomók 67 százalékával tudott elbánni, a bonyolultabbaknak viszont csak az 50 százalékával. A hibák egy része abból adódott, hogy a kábel egyszerűen leesett a földre, a robot pedig nem tudott lehajolni érte, ezért a hétköznapi felhasználása valószínűleg még várat magára, de ha tökéletesítik, a kutatók reményei szerint az autógyártásban, a repülőgépiparban vagy akár a ház körül is hasznát lehet majd venni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: