Mégsem indult zsugorodásnak az emberek agya az első városok kialakulása után

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Napra pontosan egy évvel ezelőtt jelent meg a Nature Communications folyóiratban a Cambridge-i és a Tübingeni Egyetem kutatóinak közös tanulmánya, amely szerint a Homo nem (genus) tagjainak, köztük a Homo sapiens egyedeinek testmérete az aktuális klímához igazodva növekedett vagy csökkent az elmúlt egymillió évben. Az is tudható, hogy az emberi agy mérete a tartósan elviselt szélsőséges hidegben csökkenhet, de zsugorodással reagál egyebek mellett a légszennyezésre, a huzamosabb ideig nagy mennyiségben fogyasztott alkoholra vagy például a SARS-CoV-2 vírusfertőzés nyomán fellépő, széttartó tüneteket produkáló Covid-betegségre.  

A tudományos közmegegyezés szerint az elmúlt 6 millió évben az emberfélék agyának mérete nagyjából a háromszorosára nőtt párhuzamosan a különféle új, egyre összetettebb tevékenységek megjelenésével, hogy aztán az evolúciós időskálán tegnapnak számító 10-15 ezer évvel ezelőtt elérje a maximumot. 

Az ismert leletek arra utalnak, hogy az emberi agy mérete az utóbb évezredekben folyamatosan csökken, állította egy 2021-ben viharos vitákat gerjesztő tanulmány. Ebben az amerikai antropológus Jeremy DeSilva és kollégái azzal álltak elő, hogy a zsugorodásért feltehetően a földművelésre történő áttérés, pontosabb az urbanizáció a felelős. Állításukat múzeumi gyűjteményekből származó 987 koponya vizsgálatára alapozták. Következtetésük szerint a zsugorodás kezdeti időpontja az időszámítás előtti 12. század. 

DeSilva és kollégái úgy vélték, az írás megjelenése, a letelepedett életforma, a munkamegosztás és az ezzel járó specializáció egy sor korábban általános képességet tett feleslegessé tett, a sokrétű ősi feladathalmaznál egysíkúbb tevékenységek elvégzését pedig kisebb aggyal is meg lehetett oldani. 

A meglepő következtetést vitatók közül az amerikai Brian Villmoare és az angol Mark Grabowski antropológusok az állítás kritikájaként valódi tényellenőrzést végeztek és maguk is megvizsgálták a DeSilva és csapata által megnevezett összes bizonyítékot – írja az IFL Science. A Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban nemrégiben megjelent ellentanulmányuk szerint szó sincs semmiféle zsugorodási folyamatról: az emberi agy átlagos mérete változatlan maradt az elmúlt 30 ezer, de még az elmúlt 300 ezer  évben is.

Az emberi agy neuronhálózatának elnagyolt illusztrációjaFotó: JESPER KLAUSEN / SCIENCE PHOTO L/Science Photo Library

„A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet kimutatni a modern ember agyméretének csökkenését egyetlen időszakban sem” – állítják a kutatók közös közleményükben. Villmoare és Grabowski szerint az ennek ellenkezőjét állító 2021-es tanulmány több sebből vérzik. 

A DaSilva és munkatársai például egyáltalán nem vették figyelembe az általuk vizsgált koponyák civilizációs aspektusait, vagyis azt, hogy az elhunyt személy életében melyik és milyen stádiumánál járt az urbanizáció, vagy hogy a vizsgált koponya élő emberként városlakó volt-e egyáltalán. A tényellenőrzés azt is kiderítette, hogy bár a 987 lelet megfelelő mintanagyságnak látszik, a koponyák fele 20. századi, így a maradék reprezentálja az emberré válás 9,8 millió évvel ezelőtti kezdeteitől egészen a 19. századig végéig terjedő időszakot. Az 5 ezer évvel ezelőttől a kora középkorig tartó időablakot ráadásul mindössze 23 koponya képviselte.  Villmoare és Grabowski az utóbbiról úgy véli, hogy ekkora minta semmiképp sem elegendő univerzális következtetések levonásához – már azért sem, mert efféle méretbeli szórás és változékonyság bármely jelenlegi populációban megfigyelhető. 

A felvetés, hogy a komplex városi társadalmak ítélték volna zsugorodásra az emberek agyát, elsőre attraktív ugyan, de már csak azért sem releváns, mert sosem lesz elegendő mennyiségű és minőségű adat ahhoz, hogy ilyesmit vizsgálni lehessen – hívják fel a figyelmet az új tanulmány szerzői. És nem csak azért, mert az egészséges emberi agy viszonylag tág keretek között mozgó mérete és tulajdonosának szellemi képességei, viselkedése között nincs összefüggés. Hanem, mert a méretekre vonatkozó történelmi dokumentumok statisztikái kétes értékűek. Túlnyomórészt rasszista előítéletek igazolására születtek ugyanis: segítettek fenntartani a rabszolgaság intézményét, munícióval szolgáltak a gyakran népírtásba torkolló etnikai alapú kirekesztésre. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: