Milyen környezeti károkat okozhat a tűzijáték?

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Magyarországon sorra jelenti be a vidéki városok vezetése, hogy idén a gazdasági nehézségek miatt elmarad a tűzijáték: Salgótarjánban inkább a katásoknak és a rezsiemelés miatt nehéz helyzetbe kerülteknek nyújtanak tanácsadást az erre szánt pénzből, Siófok polgármestere pedig az orosz-ukrán háború elszenvedőivel való szolidaritással indokolta, hogy idén nem tartják meg az augusztus huszadikai hagyományos mulatságot. De nem lesz tűzijáték Pécsen, Sümegen, Székesfehérváron, Szegeden és Miskolcon sem, ellenben Budapesten egyenesen Európa legnagyobb tűzijátékát tartják majd meg 1,3 milliárd forintból – ezt Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára azzal indokolta, hogy drágább lenne nem megtartani a huszadikai ünnepséget, mint megtartani.

A tűzijáték ellenzői leggyakrabban a házi- és vadállatok védelmére hivatkoznak, esetleg arra, hogy az balesetveszélyes és rengeteg zajjal jár, viszont a tűzijáték környezetszennyezése ritkábban kerül szóba. Hogy ez mekkora problémát okoz, az természetesen a felhasznált tűzijáték fajtájától is függ, de az biztosnak tűnik, hogy a meg nem rendezett tűzijáték kisebb károsanyag-kibocsátással jár, mint a megrendezett – tehát ez épp fordítva van, mint ahogy Kovács kalkulációi szerint a költségek alakulnak.

A fémsók és a színek

De mi van a tűzijátékban, ami árthat? A tűzijáték színeiért a gyártásuk során felhasznált fémsók a felelősek. Sokáig csak sárga tűzijáték létezett: a 18. századi tudomány csak ennek a színnek az árnyalatait tudta előállítani, és bár robbanások és fények is voltak, az akkori élményből hiányoztak a piros meg zöld villanások. A modern tűzijáték születésére egészen az 1830-as évekig kellett várni, a pirotechnikusok csak ekkor kezdtek el olyan anyagokkal kísérletezni, amelyekkel a maihoz hasonló színes fényjelenségeket tudtak előidézni.

A különböző fémsók bevetése viszont új szennyezők megjelenésével is járt: míg az eredeti tűzijátékoknál javarészt a puskapor szolgáltatta a szórakoztató fényeket, a pirotechnikai arzenál bővülésével a töltetekben megjelent a lítium, a nátrium, a réz, a bárium, a stroncium és a kalcium is. És a színes szikrák fellobbanásával nem ér véget ezeknek az anyagoknak a története: a 800-1000 fokra felhevített fémsók összetevőikre bomlanak, a fématomok pedig gerjesztett állapotba kerülnek. Az energia színes fény formájában jelenik meg, majd az atomok visszatérnek a gerjesztés előtti állapotukba.

A lítium idézi elő a rózsaszín, a nátrium a narancs, a réz és a bárium a kék és a zöld színt, a kalcium és a stroncium pedig a pirosért felelős. A kék tűzijátékhoz arzént, ólmot vagy szelént is használnak, a magnéziummal pedig éles fehér fényt lehet fellobbantani. Az ólmot és a higanyt manapság már nem nagyon használják ilyen célokra, de a gyártási folyamathoz igen, a tűzijátékok után a levegőben lévő ólomrészecskék száma ugyanis jól láthatóan megugrik.

A fém marad

A nyugalmi állapotukba visszatérő atomok viszont nem tűnnek el: ott maradnak a levegőben és bejuthatnak a vízbe és a talajba is. Egy New Hampshire-i állami jelentés szerint azoknál a tavaknál, amelyek közelében tűzijátékoztak, jelentősen megnövekedett a víz perklorátion-tartalma, ami növekedési rendellenességekhez vezethet a halaknál, míg a rakétákhoz használt foszfor- és nitrogénvegyületek fokozott algásodást okozhatnak. A vizsgált helyszíneken a víz kémiai egyensúlya nagyjából 20 nap alatt helyreállt, a perklorát jelenlétét viszont a fúrt kutak vizében ezután is kimutatták azokon a területeken, ahonnan gyakran szoktak tűzijátékot indítani.

Tűzijáték a Duna felett 2021 augusztus 20-ánFotó: FERENC ISZA/AFP

A tűzijáték felrobbanásakor füst és különböző gázok kerülnek a levegőbe, köztük szén-dioxid, szén-monoxid is – és éppen ezek a globális felmelegedés legfőbb okozói. Az ember persze azt is mondhatná, hogy egy-egy napon nem múlik semmi, de ez nem teljesen így van: egy 2007-es kutatás adatai szerint egy órával a tűzijáték után a levegő stronciumtartalma 120-szorosára emelkedett, magnéziumból 22-szer, báriumból 12-szer, rézből 6-szor, káliumból pedig 11-szer annyit találtak, mint a tűzijáték előtt. Delhiben a Díváli, a színek ünnepe idején olyan szennyezett a levegő, hogy az Amerikai Tüdőgyógyászok Szövetségének levegőminőségi indexe szerint ilyenkor senkinek nem lenne szabad a levegőn tartózkodnia, és mindenkinek tartózkodnia kellene a fizikai aktivitástól. Nem hangzik túl nagy bulinak, igaz, a fesztivál idején nem is ez a jellemző viselkedés.

Por

A tűzijáték a szálló por koncentrációját is befolyásolja: a Birminghami Egyetem egy 2020-as kutatása szerint ez az érték a nyolcszorosára is emelkedhet a tűzijáték után. A levegő általában 24 óra alatt kitisztul, a por- és a fémkoncentráció pedig normalizálódik, de a szennyezettség rövid távon is súlyosbíthatja a légúti betegségekben szenvedők, így az asztmások állapotát is. A kutatók a kardiovaszkuláris betegséggel küzdőket is figyelmeztetik a tűzijáték egészségügyi veszélyeire.

A légszennyezés mértékét jól jelzi, hogy egy amerikai kutatás eredményei szerint a tűzijátékot követő napon megemelkedik a kórházakban ellátott asztmás betegek száma. A Fülöp-szigetek egészségügyi minisztériumának tájékoztatása szerint a tűzijáték hangos, ezért nem lehet tőle nyugodtan aludni, de a kockázatok között említik a bronchitist, az arc- és homloküreg-gyulladást (sinusitis), a náthát, a tüdőgyulladást és a gégegyulladást is – igaz, itt a tűzijátékokhoz sorolják a petárdát is).

Nem árt azonnal, de káros

Mennyire veszélyes tehát a tűzijáték? Az eddigi eredmények szerint akkor, ha az ember kezében robban fel, nagyon, ha csak elmegy egy ilyen eseményre, nem valószínű, hogy komolyabb panaszai lennének a felszabaduló anyagoktól. A tűzijátékgyárak környékén végzett mérések alapján valószínű, hogy már a gyártási folyamat is komoly szennyező, a légszennyezettség vizsgálata után pedig az is nyilvánvaló, hogy a levegőt is szennyezik. Miután sok helyen víz felett szeretik felengedni a rakétákat, az élővizek szennyezése sem elhanyagolható tényező, ahogyan a zaj- és fényszennyezés sem. Egy alapos tűzijáték akkora füstöt szabadít fel, mint amekkorát egy közepes erdőtűz – állítja egy amerikai kutatás, amely szerint az aszályos időszakban ez a fajta szórakozás még további füstöt is generálhat, amennyiben az erdő is lángra kap tőle. Ez nem is túl meglepő, de Budapesten van víz is (a Duna), meg erdő is (legalább a Gellért-hegy), sőt az emberek még levegőt is vesznek, így több szempontból is veszélyes és környezetkárosító lehet a tűzijáték megrendezése. Ez persze nagyban függ attól is, hogy milyen tűzijátékot használnak az ünnepségen. 

Magyarországon 1927 óta ünneplik augusztus 20-át, az államalapítást és Szent Istvánt ezen a módon, ennek csak a második világháború és a covid vethetett gátat. Idén már korlátozások nélkül rendezhetik meg Európa legnagyobb tűzijátékát, és ugyan hatósági áras sört meg keserűt is lehet kapni az ünnepen, a füst meg 24 óra alatt eloszlik, a kár marad: a vizekben és a levegőben terjedő anyagok még az ünnepség után is nyomot hagynak a Földön.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: