Timár Gábor geofizikus professzor a tűzijátékról: Ha azt mondják, hogy PROB30, a válasz csakis ÁLLJ lehet
Augusztus 22-én Palkovics László iparminiszter azonnali hatállyal menesztette az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát és szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát. Az OMSZ közösségi médiában posztolt közleménye szerint a felső vezetők hirtelen elbocsátásához nem fűztek különösebb magyarázatot, de ezt a szolgálat „egyéb indoklás híján, a médiahírek alapján az augusztus 20-i eseményekkel” hozza összefüggésbe. Nyilatkozatukban az OMSZ vezetői arra is kitérnek, hogy „az Operatív Törzzsel folytatott kapcsolattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig, ami nagy mértékben rátelepedett előrejelzéseink kiadására, kommunikációjára és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot”.
Az „események”, amelyekkel Radics és Horváth menesztését összefüggésbe hozták, ismertek: az aktuális gazdasági és energiafogyasztási megszorítások, a magyar lakosságot rég nem látott terhekkel sújtó infláció fényében sokakban komoly ellenérzést kiváltó augusztus 20-i tűzijátékot aznap kora délután, némi felelősségtologatást követően, vagyis miután a rendezvényszervezőkre igyekeztek tolni a döntés súlyát, lefújták.
A döntést meghatározhatta a tragikus kimenetelű 2006-os tűzijáték, amelynek a napján ugyancsak vihart jelzett az OMSZ, csak az a jelzés a döntéshozókhoz nem jutott el, így nem vették figyelembe. Meg is halt 5 ember, köztük egy gyerek, és több százan megsérültek a szinte percre pontosan a tűzijáték megkezdésével egyszerre érkező ítéletidőben.
Ha van vihar, az a baj, ha nincs vihar, az a baj
Idén szerencsére nem történt tragédia, bár az OMSZ-nél ennek ellenére mégis fejek hullottak, noha a szolgálat munkatársai állítják, hogy „a jelentős döntéshozói nyomásgyakorlás ellenére is tudásuk legjavát nyújtották és semmiféle vélt vagy valós káreseményért nem felelősek”. Ezt támasztja alá a KARD, vagyis Konzervatív, alternatív reform és demokrácia blog ma reggeli Facebook-posztja is, amit egy -tg- nevű szerző jegyez. Eszerint augusztus 20-án a légi irányításban használt TAF (Terminal Area Forecast) rendszerben kiadott időjárás-előrejelzés 30 százalékos valószínűséggel (PROB30) zivatart és/vagy jégesőt (TSRAGR+).
A szóban forgó jelzőrendszert, mint az a bejegyzésben is szerepel, az OMSZ adja ki, és a ferihegyi repülésirányítás használja, mégpedig arra, hogy biztonságos legyen a légi közlekedés. Amiről a ferihegyi repülésirányítók akár egyik óráról a másikra is dönthetnek, azt a milliós tömeget vonzó augusztus 20-i tűzijáték esetében képtelenség lenne koordinálni, mert, ahogy a poszt érzékelteti:
„az, hogy lesz-e tűzijáték, odaengedek-e millió embert a rakpartra, előtte kihozom a Szent Jobbot és elkezdem 350-ért adni a sört meg a tüskét, az kicsit bonyolultabb döntés, mint hogy leszállhat-e a Wizz 0650-es járata, vagy menjen inkább Pozsonyba vagy Debrecenbe. Azt a gombot az operatív törzs sok órával korábban meg kell nyomja. És ha azt mondják nekik, hogy PROB30 és valami csúnyaság, akkor a válasz csak ÁLLJ lehet.”
De mi az a PROB30?
Felkerestük a bejegyzés szerzőjét, -tg-t, aki nem más, mint Timár Gábor geofizikus, egyetemi tanár, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének professzora, és megkértük, hogy részletesebben is magyarázza el, miért volt az egyetlen lehetőség lefújni a tűzijátékot, és miért nem varrható az elmaradt ítéletidő az OMSZ nyakába. „A PROB30 30 százalékos valószínűséget jelent, az utána következő betűk és + jel pedig erősen valószínűsíthető vihart, esőt, jégesőt takar” – mondja, hozzátéve, hogy a ferihegyi repülésirányításnak a nagy intenzitású vihart egész nap 30 százalékos valószínűséggel jósolta a rendszere. Csakhogy ott lényegesen gyorsabban tudnak reagálni az eseményekre, ha változik a valószínűség, ami egy milliós látogatottságú állami rendezvényen megoldhatatlan.
„Még ha nem is vagyok meteorológus, a légkört leíró bonyolult áramlási egyenletek, valamint azok megoldási függvényei épp ugyanazok, amelyeket a geofizikában is használunk, ez alapján pedig nyugodtan le lehet szögezni, hogy ezek az egyenletek alkalmatlanok arra, hogy több órával előre betonbiztosan előrejelezzék a jövőt. Az egyenletek, amelyekkel dolgozunk, nem lineáris folyamatokat írnak le, nem is áll rendelkezésre kellő mennyiségű adat, amivel akár csak a következő órára előre atombiztos előrejelzést lehetne adni. Ahhoz, hogy úgy tudjuk, mi várható a légkörben egy óra múlva, mint a jóisten, a teljes légkör minden egyes pontját meg kellene mérnünk, vagyis térben és időben végtelen mennyiségű adatból kellene számításokat végeznünk. Ehhez képest legfeljebb 15-20 kilométerenként van egy-egy meteorológiai állomás, amelyek némelyike félóránként, mások csak óránként, egyesek pedig esetleg percenként küldenek adatokat a légkörről. Ezekből készítik a modelleket, vagyis – jobb híján – korlátozott mennyiségű adatból igyekszünk istent játszani. Emiatt a meteorológiai számítások kulcsfontosságú szereplője a valószínűség, ami az időben a kívánt pont felé haladva folyamatosan változik, éppúgy nőhet, mint ahogy csökkenhet.”
A szakember szerint az időjárás-előrejelzésekhez kétféle globális meteorológiai modellt használnak. Az egyik, az amerikai GFS-modell 6 óránként frissül, míg a readingi központú európai rendszer, az ECMWF mindössze 12 óránként. Ezekben a globális modellekben óriási számítási kapacitással minden létező adatot feldolgoznak, és ami ebből kisül, azt kapják meg a helyi meteorológiai szolgálatok, akik a modellt tovább finomítják, már kizárólag a helyi adatok alapján. Mint azt Timár kiemelte, az ECMWF kétféle üzemmódban gyártja a modelleket. Az egyik verzió az aktuális adatok alapján előrevetíti, mi a legvalószínűbb időjárási kimenet a következő 14 napban, majd ez 12 óránként mindig 14 napra előrevetítve újra meg újra frissül. A másik módozatban a meglévő adatokat betáplálják egy szimulációs modellbe és 50 apró változtatással újra meg újra lefuttatják, így kapnak 50 lehetséges időjárási kimenetet, amelyek mindegyike nagyon közel áll a valószínűhöz. Azokon a pontokon, ahol a valószínűségi modell és a szimulációs kimenetek között nagy az anomália, bizonytalanabb az előrejelzés, mint azokon, ahol nagyjából egészében átfedésben vannak.
Timár egy általa meg nem nevezett meteorológus kollégájára hivatkozva azt is elmondta, hogy augusztus 20-án az operatív törzs déli ülése előtt beérkezett valószínűségi és szimulációs modellek mindegyike azt jelezte, hogy este nagy valószínűséggel vihar lesz. Ezt támasztotta alá a légkör nedvességtartalma is, ami tovább növelte a modellek valószínűségét. A következő jelentés viszont, amely már tartalmazhatott anomáliákat, csak 12 órával később, valamikor délután, az operatív törzs ülése után érkezhetett be a readingi központból.
Nemcsak Timár, más szakterületek kutatói is megpróbálták az utóbbi órákban elmagyarázni, mit is jelent a tudományban a valószínűség. Kemenesi Gábor biológus például az oltások hatékonysága és a tűzijáték elhalasztása közé vont párhuzammal igyekezett saját Twitter-posztjában érzékeltetni az OMSZ-vezetők elbocsátásának abszurditását.
Timár szerint egyébként elképzelhető, hogy még így is szerencsésnek mondhatók az OMSZ vezetői, mert „ha a döntéshozók elengedik a gyeplőt és mégis beüt valami, akkor az ismert fejlemények tükrében nem kizárt, hogy a kollégák most nem azt néznék, hogy kirúgták őket, hanem a Gyorskocsi utcában várnák a tárgyalást.”
Kiszáradhat-e a Balaton? Szeptember eleji tudományos estünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Elfogyhat-e a víz a tóból, fenntartható-e a jelenlegi vízszintszabályozás? Mik lesznek a klímaváltozás helyi hatásai? Mi lesz a nádasokkal és a tó élővilágával? Mennyi betont bír még el a part? Lehet-e a Balaton tízmillió magyar tengere? Kiszámolható-e, hogy mennyit ér nekünk a tó? Ilyen kérdésekre keressük majd a választ. Lesz mellé zene, bár és csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, jegyet itt tudsz venni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
