Az aszály a halastavakat és a horgászvizeket sem kíméli

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Több mint 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet (többségükben horgásztavakat, haltermelő tavakat) és több száz halastavat tartanak nyilván az országban, ezek több, mint kétharmadát érinti az aszály miatt fellépő vízhiány, tíz százalékukat kiemelten és súlyosan, számol be róla az Agroinform.hu sajtóközleménye. A szakportál ír arról is, hogy immár több mint 120 víztestből pusztult ki teljesen a halállomány a kiszáradás miatt, és legalább további 100 tavat fenyeget hasonló veszély az elégtelen vízmennyiség, illetve az emiatt fellépő vízminőségromlás miatt.

A Dunántúl nagy részén azért különösen kritikus a helyzet, mert közeli folyóvizek és csatornák hiányában a völgyzárógátas tavakba történő vízpótlás eleve megoldhatatlan. Az Alföld körtöltéses halastavai sok esetben a Tiszából vagy a Körösökből ugyan részlegesen feltölthetők, ám ez a művelet az elszálló energiaárak és a víz mennyisége után fizetendő díjak miatt rendkívül költséges. Mindez a takarmányozáshoz szükséges termények árának és a munkaerő költségének dinamikus emelkedése miatt gyakran már kigazdálkodhatatlan terhet jelent a kevés tartalékkal rendelkező ottani halgazdaságok számára is.

A kevés víz, a halpusztulások, illetve a magas takarmányköltségek miatt a haltermelés volumene, jövedelmezősége jelentősen visszaesett. Ugyanez a probléma jelentkezik a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezeteknél is, ahol a kárelhárítás, kárenyhítés többletköltsége mellett a kieső bevételek, illetve a magas haltelepítési költségek szintén válságspirált indíthatnak el.

A halgazdaságokat érintő problémák a fogyasztói árak gyors emelkedésében is tetten érhetők: a termelők az élő pontyért a tavalyi 1000 forint helyett mára általában 1400-1500 forintot is elkérnek kilogrammonként. A tisztított, előhűtött hal kilója már 2600 forint körül alakul, számol be róla a közlemény.

Számos halgazdaság a tömeges halpusztulás elkerülése érdekében kénytelen kényszerlehalászást alkalmazni, ez azonban csak a veszteség csökkentésére elegendő, hiszen az így piacra kerülő hal még nem érte el az optimális méretét. A horgásztavaknál a halpusztulások mellett a veszteségek elsősorban ott jelentkeznek, ahol a költséges vízvédelmi beavatkozásokat fizikai vagy anyagi lehetőség híján nem tudják végrehajtani, itt a tapasztalatok szerint drámaian visszaesik a napijegyes horgászat is.

Több évig érezhető majd a hatás

Az idei aszály okozta veszteségek az ágazatban a következő évekre is kihatnak majd, hiszen ahol idén elmarad a hosszabb tenyészidejű fajok telepítése, vagy visszaesik azok termelése (a ponty például három év alatt éri el piaci méretét és ivarérettségét), ott ennek a nemzedéknek a hiánya még évekig érezhető lesz majd.

„További aggodalomra ad okot, hogy a súlyos problémákkal küzdő halgazdaságok, halgazdálkodók a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) reményeink szerint jövőre megnyíló forrásait megfelelő nagyságú önerő híján nem, vagy csak kisebb mértékben lesznek képesek igénybe venni a szükséges fejlesztéseik végrehajtására” – nyilatkozta Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) főigazgatója.

A haltermelők idén csupán a Magyarország egész területére kihirdetett aszályhelyzet alapján igényelhetnek a kárenyhítési alapból juttatást, azt is akkor, ha erre a szükséges döntések megszületnek. Mindez azonban csak töredékét tudja kompenzálni a rendkívüli aszály okozta plusz költségeknek, illetve a bevételkiesésnek. A horgásztavak üzemeltetői esetében egyelőre nincs döntés arról, hogy honnan és hogyan érkezhet a segítség.

Kevesebb hal – több horgász: minden eddiginél magasabb a regisztrált horgászok száma

A halgazdálkodási ágazat eközben nem csupán mezőgazdasági szempontból tölt be fontos szerepet, de egyre nagyobb mértékben szolgál ki rekreációs célokat is. A MOHOSZ által közzétett statisztikák szerint tavaly csaknem százezerrel nőtt a Magyarországon regisztrált horgászok száma: az év elején ez az érték már majdnem elérte a 800 ezer főt. A nemek közti eloszlást vizsgálva továbbra is jelentős a férfi horgászok aránya (89 százalék), ugyanakkor a korösszetételben jelentős fiatalodás mutatható ki. A horgászat immár régen nem az idősek sportja: a szövetség az év elején már 92 ezer gyermek vagy ifjúsági horgászt tartott számon, miközben a 30-50 év közötti korosztály is a népességarányát meghaladó mértékben van jelen a horgászok körében.

Kiszáradhat-e a Balaton? Folytatódnak a Qubit interaktív tudományos estjei, a Lájvok. Szeptember eleji eseményünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Lesz mellé zene, bár és tudományos csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, a Fb-eseményt pedig itt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: