Napozás és hajóroncs a Duna kellős közepén – ritkán látható fotókon a több helyen rekordalacsony vízállású folyó

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A klímaváltozás korában egyre gyakoribb és súlyosabb aszály nemcsak a tavakra vagy a szántóföldekre, hanem a folyók vizére is kíméletlen hatással bír, és a Rajna vagy a Pó után a Dunát is elérte az augusztusi szárazság: Szerbiában az energiaellátást veszélyezteti a minimális vízállás, Bulgáriában rekordalacsony szintet ért el a folyó, Vámosszabadinál egy második világháborús hajóroncs bukkant a felszínre, míg Budapesten az elmúlt két hétben a felére (az augusztus 4-i 129-ről az augusztus 18-án reggel mért 64 centiméterre) csökkent a Duna vízállása.

Séta a Margit híd alattFotó: ARPAD KURUCZ/Anadolu Agency via AFP

Budapesten hosszú évtizedekig az 1947. november 6-án mért 51 centiméteres vízállás volt a Duna negatív rekordja, amit először 2018. október 19-én regisztrált 41 centiméteres adat döntött meg, majd október 25-én egészen 33 centiméterig süllyedt a Duna vize a fővárosban – máig ez számít az abszolút rekordalacsony szintnek.

A Margit híd alatti alagút is járhatóvá váltFotó: ARPAD KURUCZ/Anadolu Agency via AFP

A Margit hídnál ilyenkor kisebb szigetek jönnek létre, ami vonzza a dunai látképeket a folyó közepéről elkészíteni kívánó látogatókat.

Fotó: ARPAD KURUCZ/Anadolu Agency via AFP

A Győr közelében található Vámosszabadinál 2018 októbere után újra előbukkant a Duna vize alól az a második világháborús hajóroncs, amely 1945 márciusában süllyedt a folyó fenekére.

A Dunából előbukkant hajóroncs VámosszabadinálFotó: Krizsán Csaba/MTI/MTVA

A Vízügy előrejelzése szerint azonban a hétvégére várt esőzések miatt „szombattól határozott vízállás-emelkedés valószínűsíthető” a Dunán.

A hajóroncs közelebbrőlFotó: Krizsán Csaba/MTI/MTVA

A Vajdaságban a Reuters beszámolója szerint a biológiai életképesség határértékét súrolja a Duna vízállása. 

Fotó: ALEKSANDAR JOVANOVIC/Anadolu Agency via AFP

Újvidéken (Novi Sad) jó, ha derékig ér a Duna vize, és az emberek a folyó közepe felé egyre haladó kiszáradt szakaszokra járnak napozni, megmártózni vagy kutyás programot tartani.

Fotó: ALEKSANDAR JOVANOVIC/Anadolu Agency via AFP

Szerbiában a vízi közlekedést és teherszállítást is megnehezíti a Duna alacsony vízállása, márpedig az ország áramellátásának kétharmadát kitermelő hőerőművekbe ezen az útvonalon szállítják a szenet.

Fotó: ALEKSANDAR JOVANOVIC/Anadolu Agency via AFP

„Már majdnem a teljes mederkotrási kapacitásunkat bevetettük, és azért küzdünk, hogy a vízi útvonalak teljes hosszukban hajózhatók maradjanak” – mondta Velkjko Kovacevic, a szerb infrastrukturális és közlekedési miniszterhelyettes a Reutersnek.

Fotó: NENAD MIHAJLOVIC/AFP

Szerbiában a villamos energia második legfontosabb forrását a vízerőművek jelentik, és az EPS közműszolgáltató jelentése szerint az aszály miatt idén augusztusban már 27 százalékkal alacsonyabb a termelés az előző év azonos időszakához képest.

Fotó: MILOS MISKOV/Anadolu Agency via AFP

Bulgáriában szintén idén augusztusban dőlt meg a Duna legalacsonyabb vízállásának 1941-es rekordja. A bulgáriai WWF szerint hatalmas károkat okoz, hogy a Dunában a szaporodási időszak kezdetén annyira ki van száradva, hogy nem képes vízzel megtölteni a közeli tavakat, ami több száz állatfaj túlélését veszélyeztetheti. A makrélák ikráinak számában például 90 százalékos csökkenést észleltek az előző két évhez képest.

Fotó: WWF

Kiszáradhat-e a Balaton? Folytatódnak a Qubit interaktív tudományos estjei, a Lájvok. Szeptember eleji eseményünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Lesz mellé zene, bár és tudományos csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, a Fb-eseményt pedig itt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: